A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)
2. szekció: A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés időszerű feladatai - Dr. Nemes Gábor (KÖTIKÖVIZIG): A természetvédelmi és vízgazdálkodási érdekek érvényesítése a hatósági tevékenység során
A kifejtettekből következően az ítélet kimondta, hogy az alperes lényeges eljárási szabályt sértett azzal, hogy a felperesi hatósággal – amely ügyfélként szerepel a felülvizsgált jogviszonyban – fennálló hatásköri összeütközés ellenére figyelmen kívül hagyta az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV tv. 8. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt azon rendelkezést, amely szerint a vízügyi hatósággal kötelesek lettek volna egymás között haladéktalanul megkísérelni a hatásköri vita eldöntését. Az alperes akkor járt volna el helyesen, ha a felperes fellebbezését nem bírálja el, nem hoz érdemi határozatot, hanem kezdeményezi a felperesnél az Áe. szerinti eljárást. Amennyiben 8 nap alatt nem oldódik meg a hatásköri vita, akkor az eljáró közigazgatási szervet az Alkotmánybíróság jelöli ki. A megyei bíróság is tévedett, mert a peres felek között fennálló hatásköri vitát bírósági hatáskör hiányában nem dönthette volna el. A második eset szintén a jásztelki szükség, illetve a borsóhalmi vésztározóhoz kapcsolódik, csak időben ugrunk tíz évet előre. A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi szervezetrendszer időközben átalakult, 2005. január 1-től létrejött a három terület hatósági jogkörében eljáró egységes zöldhatóság. Állami szervek közötti hatásköri összeütközés tehát elvi szinten sem merülhetett fel, azonban – csakúgy, mint tíz évvel korábban – a természetvédelmi és vízügyi érdekek szintén ütköztek. 2010. év a Zagyva-Tarna rendszerben rendkívül csapadékosan indult. Januártól június 22ig 495,9 mm csapadék hullott a vízgyűjtőn. Ez a sokéves halmozott I-VI. havi összeg 184 %a. A csapadék időbeni eloszlása is érdekes képet mutat. Az év első hat hónapjában csak márciusban mértek a sokéves havi átlag érték alatti csapadékot, az összes többi hónapban ennél csak többet. Hónap I II III IV V VI Össz. Sokéves átlag 28,4 31,6 35,4 46,9 61,9 65,1 269,3 Tény csapadék 49,7 59,6 18,6 62,9 199,6 105,5 495,9 Sokéves átlag %-a 175 189 53 134 322 152 184 Az igen csapadékos első félévből a május hónap a maga 322%-val nagyon kiugró értéket mutat, ez a rendkívüli csapadékmennyiség indokolta a tározók első megnyitását. Egy Kárpát-medence középpontú ciklon hatására május 12-16. között a Zagyva-Tarna vízgyűjtőjén területi átlagban is jelentős, 90 mm-t meghaladó csapadék hullott. Egy-egy zivatargócban egy nap alatt 50-70 mm esőt is mértek. A nagy mennyiségű csapadék hatására a vízrendszerben jelentős méretű árhullámok indultak el. A vízállások több szelvényben is meghaladták az addig észlelt legnagyobb értéket. A rendkívüli magas tarnai és zagyvai vízállásokra való tekintettel május 17-én meg kellett nyitni a Jászteleki tározót 16:45-kor, majd a Borsóhalmi tározót 23:00-kor. A tározók megnyitásának köszönhetően a Zagyva fő ága június 18-án reggel 07:00 órakor tetőzött Jászteleknél 643 cm-es vízállásnál. A Jászteleki tározóba kifolyt víz hozama 50-60 m 3 /sec, a tározó telítettsége 10 millió m 3 volt. Az árhullám apadó ágán közel 3 millió m 3 víz folyt vissza a tározóból a folyóba. A tározók megnyitása nélkül a Zagyván Jászteleknél 690 cm közeli tetőzés alakult volna ki. A Zagyva-Tarna vízrendszerben a május 30. és június 04. közötti napokban ismét nagy mennyiségű csapadék hullott, területi átlagban 82 mm. Az újabb árhullámok ráfutottak a Zagyva főágának telített medrére. A Zagyva vízállásokkal regisztrált történelmében még nem 4
