A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

2. szekció: A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés időszerű feladatai - Seres István (FETIKÖVIZIG): A Tisza folyó Tokaj-Záhony közötti szakaszának nagyvízi mederkezelési terve

6.2 Az árvízi biztonság érdekében kialakítandó célállapotok jellemzői A hullámtéren az áramlási viszonyok figyelembe vételével más és más nagyságú növényzetcsökkentésre van szükség az egyes helyeken a hullámtér vízemésztő, átbocsátó képességének javítása érdekében, illetve az áramlási holttereken pedig szükségtelen bármilyen korlátozást bevezetni a fás szárú növény mennyiségével kapcsolatban. A hullámtér ez alapján három részre osztható: • Szabadon tartandó sáv • Nagyvízi levonulási sáv • Áramlási holtterek Ha a célállapotok elérése érdekében kívánatos gazdálkodás a mai jogszabályi keretek között nem valósítható meg, akkor jogszabályi változtatásokat is kell eszközölni, és hatósági intézkedésekre van szükség, illetve egyéb eszközökkel segíteni, gyorsítani kell a gazdálkodás átállását. 6.3. Áramlási holtterekben való erdőgazdálkodás Az áramlási holttereket is feltölti, elönti az árvíz, azonban az elöntés után bizonyos adottságok miatt a víz csak függőleges mozgást végez, árad-emelkedik, vagy apad-csökken. Ebből fakadóan az ár levonulása szempontjából semleges területnek tekinthető. Tehát az ilyen területeken árvízi biztonság érdekében a gazdálkodás terén nem szükséges korlátozásokat előírni. Árvízvédelmi szempontból teljesen irreleváns, hogy ezeken e helyeken milyen növényi fedettség alakul ki, illetve alakítanak ki a gazdálkodás során csak a termőhelyi adottságokat és a természetvédelmi igényeket kell figyelembe venni, illetve a tulajdonosi érdeket lehet érvényesíteni 7. TERVEZETT BEAVATKOZÁSOK A VIZSGÁLT SZAKASZON A tervezési szakaszon a beavatkozási helyeket a hullámtér lefolyási viszonyainak modellezésével lehet a legpontosabban meghatározni. Ezek a vizsgálatok a nagyvízi meder teljes felmérését igényik, amelyre a készítés időszakában idő hiányában nem került sor. Tekintettel arra, hogy a tervezési szakaszt is magába foglaló teljes Tisza szakaszra készült áramlástani 1D –s HecRas modell, annak eredményei kerültek felhasználásra a beavatkozási helyszínek alátámasztására. A lefolyási viszonyok javítását célzó beavatkozások helyinek meghatározására a meder és a hullámtéri területek morfológiai elemzése illetve a területet borító növényzet (zömében erdőtársulások) vizsgálata szolgáltatta az alapot. 7.1 A árvíz-levezető képességének javításához szükséges, tervezett beavatkozások helyei A hullámtéri beavatkozások koncepcionális helyszínrajzain feltüntetésre kerültek az adott területi egységre vonatkoztatott töltésáthelyezési, nyárigát és övzátony bontási, tereprendezési és egyéb árvízi levezető képességet hatékonyan növelő műszaki beavatkozások. Az egyes beavatkozás csoportok ismertetése a további fejezetekben történik. 15