A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

5. szekció: Területi vízgazdálkodás - Dr. Gayer József - Molnár Péter (Vidékfejlesztési Minisztérium): Az ENSZ sivatagosodás elleni egyezményének végrehajtása a magyar EU Elnökség időszakában

Az STC-k szerepének és felelősségi körének tisztázására irányuló 2010-es felmérésre nagyon kevés válasz érkezett. A hozzászólások szorgalmazták az STC- és szakértői listák rendszeres frissítését, az információáramlás javítását mind nemzeti, mind nemzetközi szinten. A UNCCD Titkársága által létrehozott tudás-menedzsment rendszer megvalósítása – mint ahogy az EU részéről is elhangzott – még több ponton tisztázást igényel. Fontos a tudásbázis kialakítása és hozzáférhetővé tétele, de nehezen kezelhető az egyes tapasztalatok minden régió vonatkozásában történő alkalmazhatósága, főként a helyi sajátosságok és hagyományok figyelmen kívül hagyásával. Emellett a gyakorlati alkalmazhatóság fontosságára is felhívták a figyelmet. A UNCCD Titkársága ismertette az első három stratégiai célhoz rendelt hatásmutatókról készült előrehaladási jelentést. A mutatók realisztikus, praktikus és alkalmazható módon történő kidolgozása, és az érintett gazdálkodók megfelelő tájékoztatása szükséges. Emellett kapacitásbeli problémák jelentkeztek. Elhangzott, hogy fontos lenne egy a jelentésekre vonatkozó útmutató kidolgozása, valamint az összegyűlt információk és tapasztalatok hozzáférhetőségének biztosítása, mely segítené a további alkalmazhatóságot. Emellett pontosítani kellene az időkeretet. Többen kiemelték a LADA (Land Degradation Assessment for Drylands) projekt fontosságát, és felmerült a programban összeggyűlt információk hasznosításának lehetősége is. Többen is hangsúlyozták a szegénység, mint mutató fontosságát, ugyanakkor kiemelték, hogy azt összehasonlítható alapon kell meghatározni. A konferencia zárásaként az ülés elnöke ismertette a „contact group” által előkészített CST-S2 záró dokumentumot, melyet Részes Felek elfogadtak és üdvözöltek. A dokumentumban tükröződik a magyar koordináció alapján kialakult Európai Uniós álláspont. Az EU záró felszólalásában, a fontos eredmények hangsúlyozása mellett, megköszönte valamennyi résztvevő és szervező munkáját. 5.2 CRIC-9 A CRIC-9 ülésszak fő feladata a 2011 októberében sorra kerülő Részes Felek Konferenciájának (COP 10) előkészítése. Napirendje a 2010-ben a Részes Felek, kormányközi és civil szervezetek által benyújtott, a Egyezmény végrehajtását bemutató jelentések kiértékelésén alapult. Az egyes napirendi pontokhoz tartozó, az EU és a tagországok által elfogadott álláspontot a magyar Elnökség ismertette a plenáris ülésen. A CRIC keretei között első alkalommal nyílt lehetőség párbeszédre a Részes Felek és a civil szervezetek között, valamint sor került egy tematikus interaktív ülésre is, mely során a jelentéstételi folyamat eredményéről számoltak be. A résztvevők az egyes témákhoz kijelölt moderátorok és irányított kérdések mentén próbálták meg feltárni a végrehajtás problémáit és az akadályok elhárításának lehetőségeit. Az „az Egyezmény végrehajtásának értékelése teljesítménymutatók alapján” témában Részes Felek felhívtak a sivatagosodás, a terület-degradáció és az aszály (DLDD) elleni küzdelem fontosságának tudatosítására, annak szinergiájára a klímaváltozással és a biodiverzitással kapcsolatos tevékenységgel, valamint a kommunikáció és oktatás fontosságára. Ebben a tekintetben az EU és Tagállamai hangsúlyozták a felmerülő igényt a jelentés módszertanának javítására. Az érintett országokat felhívták erőfeszítéseik fokozására, hogy nemzeti akcióprogramjaik összhangba kerüljenek a UNCCD tízéves stratégiájával. Több Fél, köztük az EU és Tagállamai, hangsúlyozták annak szükségességét, hogy a három Riói Egyezmény Részes Felei nemzeti szinten biztosítsák az Egyezmények szinergikus tervezését/programjait, azok mandátumain belül. Felhívás született a jogosult országok műszaki és anyagi támogatására az integrált, DLDD-specifikus monitoring rendszereik 6