A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

5. szekció: Területi vízgazdálkodás - Gacsályi József (FETIKÖVIZIG): A 41. számú Tisza-Túrközi belvízrendszer fejlesztési lehetősége

2005. március 20-március 22 között. (védelmi készültség II. fok) A Túron és a Tiszán levonuló árhullám miatt zárni kellett a torkolati zsilipeket, emiatt a csatornák vízszintjei emelkedtek, elöntések alakultak ki. Az Alsó-Öreg-Túr torkolati szakaszán a belvízszint elérte a mértékadó szintet, ezért 1 db Agrofil 600 típusú szivattyú beüzemelése vált indokolttá, egyidejűleg a bögéző zsilipek zárásával helyi víztározást valósítottunk meg. Maximális elöntés 262 ha, a védekezés alatt foglalkoztatott létszám összesen 9 fő. 2006. február 21-március 20 között. (védelmi készültség I. fok) A korábbi időszak csapadékainak hatására, valamint a preventív védekezési munkák elvégzése érdekében készültség elrendelésére került sor. A Batár, illetve a túri zsilipek kivételével nem kellett a gravitációs belvíz elvezetést szüneteltetni. Az Alsó-Öreg-Túr mentén kialakuló belvízszint, valamint a lefolyási viszonyok nem indokolták a szállítható szivattyúk üzembe helyezését. A mély fekvésű területeken az elöntés mértéke 359 ha volt. A védekezés idején sikerül elvégeznünk a 2 számú zsilip zárszerkezetének javítását, valamint a 4. számú zsilip megközelítő útjának helyreállítását. A védekezés alatt foglalkoztatott létszám összesen 19 fő. 2010. december 9-2011. január 28 között. (védelmi készültség I. fok) 2010. december elejére kialakult hidrometeorológiai helyzet következtében a. belvízvédelmi szakasz területén jelentős mértékben megemelkedtek a főcsatornáink vízszintjei. A belvízszintek alakulását kedvezőtlenül befolyásolták a befogadó folyókon levonuló árhullámok, melyek a belvizek gravitációs vízelvezetésének átmeneti szüneteltetését tették szükségessé. A társulati, illetve önkormányzati művek elégtelen állapota több esetben beavatkozást tett szükségessé a belterületeken (Kisar, Szatmárcseke, Tiszabecs). A területbejárások során alaposan feltérképezett (az Alsó-Öreg-Túr – Piskáros – PaládCsécsei főcsatorna közötti) vízrendszer kapcsolatok, valamint az időközben elvégzett belterületi mélyvonulatok feltöltése miatt, a Kerekes zsilipnél a mértékadó vízszintet (250 cm) meghaladó vízállás ellenére a szivattyúzást a szakaszvédelem vezetés nem javasolta. A védekezésben résztvevők száma: 18 fő 4. Fejlesztési lehetőség a fenntartható vízkormányzás tükrében A fentiek során áttekintettük a belvízrendszer adottságait, illetve a jelenleg érvényben lévő üzemirányítását. Összefoglalva, az öblözet belvizeit a Tisza, illetve a Túr folyó fogadja gravitációsan, az árvízvédelmi töltések keresztezésénél kialakított zsilipeken keresztül. A Túr folyó természetes vízjárása a szabályozás során teljesen átalakult, melyet elsősorban a Sonkád – Tiszakóród között megépült 11,5 km hosszú új mederszakasz, illetve romániai területen megépült Kányaházi tározó befolyásolt. Az árvízvédelmi célú beavatkozásokat követően a az árvízcsúcsok csökkentek, azonban az árhullám tartóssága növekedett, mely egyidejűleg jelentkező belvizes időszakokban a zsilipek hosszabb idejű zárását eredményezte. A Tisza folyó természetes vízjárása, melyet heves áradás (20-30 cm/h), majd ugyanilyen apadás jellemez, megmaradt. Belvízvédekezés szempontjából kulcskérdés, hogy a torkolati zsilipeknél milyen időtartamig szünetel a gravitációs vízkivezetés, meddig tározódik a meder torkolati szakaszán a vízgyűjtőjéről érkező belvízmennyiség. A belvízrendszer 2 legfontosabb főcsatornája az Alsó-Öreg-Túr, melynek befogadója a Túr folyó, illetve a Palád-Csécsei főcsatorna mely belvizeit a Tiszába vezeti. Az Alsó-Öreg-Túr fogadja a társulati kezelésben lévő Palád-víz csatorna belvizét, mely Botpalád és Kispalád településeket közvetlenül érinti. Tekintettel a belterületek elsődleges védelmére, az érvényben lévő üzemrend a Palád-víz által szállított vízhozamok elsődleges elvezetését szolgálja. A jelenlegi rendszer működése a túri árhullám esetén zárva lévő Kerekes zsilipnél szivattyús átemelésre rendezkedett be, nem tesz lehetővé a befogadó folyók árhullámainak időeltolódására építő hatékony vízkormányzást. Az elmúlt 12 év belvízvédekezéseit feldolgozva az 4. mellékletben ábrázoltuk a védekezési időszak zsilipzárásait, illetve az egyidejű szivattyús átemelést. 1998. novembere óta az öblözetet területén elrendelt 10 belvízvédelmi készültség során 7 esetben került sor szivattyúzásra. Összehasonlítva a 11