A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

2. szekció: A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés időszerű feladatai - Seres István (FETIKÖVIZIG): A Tisza folyó Tokaj-Záhony közötti szakaszának nagyvízi mederkezelési terve

is. Ez tehát a folyóvölgynek természetes magaslatokkal vagy árvízvédelmi töltésekkel szegélyezett része, amelyen belül a folyó legnagyobb árvizei is levonulnak b) hullámtér: a nagyvízi medernek csupán egy része, a folyók partvonala és hangsúlyozottan az árvízvédelmi töltés közötti terület. c) nagyvízi mederkezelés: a terület hasznosítása és használata, a terület felmérése és nyilvántartása, megóvása, őrzése, fenntartása érdekében végzett tevékenység; d) nagyvízi mederkezelési terv: a nagyvízi mederkezelés módját, feltételeit rögzítő terv. Részei: e) általános nagyvízi mederkezelési terv: a folyó teljes tárgyalt hosszán, alapozó tanulmányra támaszkodó célállapot elérése, illetve fenntartása érdekében szükséges általános előírásokat és követelményeket tartalmazó terv; f) részletes nagyvízi mederkezelési terv: a külön jogszabály szerinti vízgyűjtőgazdálkodási tervezési részegység területe szerint elkészített, ezen szakaszokra vonatkozó sajátos követelményeket tartalmazó terv. 4.2 Jogszabályok fejlődése, átalakulása Az 1990-es évek Tisza-völgyi rendkívüli árvizekre, valamint a növekvő engedély nélkül épített hullámtéri beépítésekre is tekintettel, a jogalkotó a 46/1999. (III. 18.) Korm. rendelettel szigorú tiltásokat és megkötéseket írt elő a hullámtéri beépítésekkel kapcsolatban. Üdülőépület (nyilván lakóépület sem) jogszerűen nem volt építhető, sem bővíthető. A merev szabályozásra azért volt szükség, hogy ne csökkenjen drasztikusan a hullámterek vízszállító képessége. A 46/ 1999. (IIII.18.) Korm. rendeletet a 21/2006. (I. 31.) Kormányrendelet hatályon kívül helyezte. A III. fejezet 5 § 5. bekezdésből idézve: „Nagyvízi mederben építmények, a helyi építési szabályzat, valamint a szabályozási terv, illetőleg nagyvízi mederkezelési terv szerint helyezhetők el.” A nyílt árterület az új jogi szabályozás alapján nagyvízi meder (a folyóvölgy természetes magaslatokkal szegélyezett része) így vonatkozik rá a természeti területként való kezelés. A 2003. évi XXVI. Tv OTT-ről). III. fejezet 5.§ (2. bek.) szerint „ A nagyvízi meder - ha nem minősül védett természeti területnek – természeti területként kezelendő, ahol az árvíz biztonságos levezetésének elsődlegességét kell figyelembe venni.” A nagyvízi medret illetően 64 jogszabály intézkedik: 11 db törvény, 11 db Kormány rendelet, 32 db miniszteri rendelet, 1 db Országggyűlési határozat, 5 db kormányhatározat és 4 db miniszteri utasítás 4.3 Tervezett rendelet a nagyvízi mederkezelési tervről „A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról” szóló 2004. évi LXVII. törvény” jogerőre emelkedésével a vízgazdálkodásról szóló 1995 évi LVII törvény is módosításra került, kibővült a következőkkel: • „A vízfolyások medrében a víz, a hordalék, a jég zavartalan levonulási lehetőségének megteremtése” kiterjesztve a teljes nagyvízi mederre állami feladat. • A nagyvízi meder szabályozása lehetővé teszi a töltésezett „hullámtéri” folyószakaszok mellett a törvényi előírások alkalmazását a nyíltártéri szakaszokon is. 11