A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)
5. szekció: Területi vízgazdálkodás - Fehér Károly - Bódi Illés (KÖTIKÖVIZIG): Szállítható szivattyúk és stabil szivattyú telepek beépített szivattyúinak szállítási kapacitás vizsgálata
SZÁLLÍTHATÓ SZIVATTYÚK ÉS STABIL SZIVATTYÚTELEPEK BEÉPÍTETT SZIVATTYÚINAK SZÁLLÍTÁSI KAPACITÁSVIZSGÁLATA Fehér Károly, Bódi Illés KÖTIKÖVIZIG Szivattyúk vízszállítási kapacitás mérések végzésének indokai: Szivattyúk (beépített, szállítható) szállítási kapacitásának vizsgálatának okaival történő foglalkozás. A Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok alapfeladatát képezi a belvízvédekezés. Az Igazgatóságok rendelkeznek stabil szivattyútelepekkel, amelyek elsősorban az állami főművek által szállított vízmennyiséget emelik át a befogadóba lezárt zsilip esetén. A stabil szivattyútelepek átemelő kapacitása általában 2–15 m 3 / sec. A főművekbe a kisebb csatornák vízmennyiségét, szintén stabil szivattyútelepek, vagy kis és nagykapacitású szállítható szivattyúk emelik át. A vízügyi gyakorlatban alkalmazott szállítható szivattyúk általában 0,3– 0,5 m 3 /sec átemelő kapacitással rendelkeznek. A kis kapacitású 0,1 m 3 /sec átemelő szivattyúkat településeken belüli mentesítésre használjuk. A belvízvédekezés során felmerül annak kérdése, hogy a szivattyúk (szivattyútelepre beépített, vagy szállítható) pontos vízszállításának meghatározása szükséges feladat, vagy elégedjünk meg azzal a gyakorlattal, hogy az átemelt vízmennyiséget a szivattyúk névleges átemelő kapacitása alapján határozzuk meg. A dolgozat főleg e kérdéskörben jelentkező pro és kontra érvek ismerete alapján, kíván állást foglalni. Az állami főművekre stabilan telepített szivattyútelepek kiépítése az 1870-es évektől folyamatosan történt. Jelenleg folyó vízügyi projektek is foglalkoznak stabil szivattyútelepek építési beruházásaival. Szintén vízügyi projektek foglalkoztak és foglalkoznak jelenleg is szivattyútelepek és gépészeti berendezéseik felújításával, rekonstrukciójával. 1998 évtől megfigyelhető a Közép Tisza vidéken, hogy az ár és belvízvédekezés sokszor egymás mellett történik (1999 – 2000 – 2001 – 2006 – 2010 évek). Szintén az is megfigyelhető a Közép Tiszán, hogy az árvízszintek tendenciája az 1970 es tiszai levonulási szintnél magasabb. Ennek a felismerésnek köszönhető, hogy elkezdődött és jelenleg is folyamatban van az árvízszint csökkentő tározók építése. A fenti gondolatmenettel kapcsolatosan nem csak árvízvédelmi feladatok jelennek meg igényként, hanem olyan mértékű belvíz-átemelési gondok is adódnak, amelyekkel szakmai szinten foglalkozni kell: • A megépített stabil szivattyútelepek beépített szivattyúinak optimális munkapontja a szivattyútelep tervezési időpontjában rendelkezésre álló adatok alapján lett meghatározva. Jelenleg az egyre magasabb árvízszint a stabil szivattyútelepek beépített szivattyúinak hidraulikai rendszerét az optimális üzemi ponttól eltérő működtetésre kényszerítik, miáltal a szivattyú hatásfoka jelentősen romlik. A hatásfokromlás oly mértékű lehet, hogy a szivattyú vízszállítása a névleges kapacitás 20–30%-ára esik le. • A hatásfok romlás mellett az eltolt munkaponton üzemelő szivattyú nyomóoldali terhelése lényegesen (nyomásváltozással négyzetesen) megnövekszik, ezért teherviselő elemei (csapágyak, járókerék, lapátszög állító mechanika) gyors tönkremenetelével lehet számolni. Így a nagy értékű szivattyúk üzemeltetése jelentős energia és javítási, felújítási költségtöbblettel jár.