A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)
4. szekció: Árvízvédelem, árvízvédekezés - Dr. Szilágyi Mihály - Rácz Tibor (FCSM Zrt.): 2010. év vízkárelhárítási feladatai Budapesten
2010. ÉV VÍZKÁRELHÁRÍTÁSI FELADATAI BUDAPESTEN Tapasztalatok, tanulságok Dr. Szilágyi Mihály, Rácz Tibor FCSM Zrt. Bevezető Magyarország a 2010. év során az elmúlt száz év tükrében is az egyik legcsapadékosabb és legtöbb árvízi, belvízi és helyi vízkárt okozó évét élte meg. A csapadékos idő, a visszatérő jelentős csapadékhozamú időszakok, a rendre megismétlődő nagycsapadékok mellett a dunai vízgyűjtőn is különösen nagy lefolyás alakult ki az év során. A csapadékviszonyok és a Dunán levonuló árvíz komoly kihívásokat okozott Budapesten is. A tavasz első felében még nem sejthettük, hogy a tavasz végétől milyen feladatok jelentkeznek majd, amelyeket a budapesti ár- és belvízvédekezésben szerepet vállaló szervezeteknek el kell hárítaniuk. Már május elején megkezdődött a nyáreleji zivatartevékenység a főváros területén, egyelőre csak visszafogott mértékben. Május közepén többnapos, jelentős csapadékmennyiséget hozó frontrendszer érte el a főváros térségét, amelyet követően zivataros, tulajdonképp a medárdi időjárásnak megfelelő, nagycsapadékokkal tarkított időszak következett. Ennek csúcspontja az a katasztrofális árvíz volt, amely a budafoki Hosszúréti-patakot érte május 30-án. Ezt követően is több intenzív nagycsapadék érte a város és szomszédsága egyes részeit, így június 14-én a Nagytarcsa-Csömör régiót. A csapadékos jelleg és a nagycsapadékok gyakorisága továbbra is jelentős volt ezen a nyáron. Az ősz első harmada hűvös volt, esős, és a változatos, de csapadékos időszak – a szokásosnál szárazabb október és az átlagos csapadékú november mellett - 2011 februárjának végéig tartott. A tél jelentős hómennyiséget hozott december első felében, majd Karácsonyt követően. Ezek leolvadása januárban ugyancsak belvízfoltok megjelenését eredményezte a főváros területén is. Az ország többi területén kialakult nagyobb havazások Budapesten már nem okoztak lényeges problémát a tél hátralevő részében. Budapesten a Főpolgármesteri Hivatal megbízásából az operatív ár- és belvízvédekezés feladatát már évtizedek óta a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. látja el. Az operatív árvízvédelmi tevékenységet a társaság által üzemeltetett 90 km-nyi védvonalrendszeren végezzük, melynek karbantartási feladatai ugyancsak tevékenységi körünkbe tartozik. Az árvízvédelmi rendszeren túl 168 km hosszúságú kisvízfolyás rendszeren látunk el üzemeltetői és operatív belvízvédekezési feladatokat. Mindezek miatt a csapadékos 2010. év közvetlen érintették a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt-t. Az események bemutatását azok súlyozásával, előbb a Duna árvízével kezdjük, s ezt követően térünk a helyi vízkárokra és a belvíz jelenségekre. 1. A 2010. júniusi dunai árvíz A Duna vízgyűjtő területén május végén előbb a Kárpát-medencében, majd nyugatabbra helyeződve az Alpokban okozott jelentős csapadékot egy mediterrán ciklon. A csapadéktevékenység révén a Duna balparti mellékfolyói tartósan, komoly vízhozammal terhelték a Dunát és erre a telt állapotra futott rá a nyugatra mozduló ciklonból eredő, a felső Duna vízgyűjtőjét érő nagy mennyiségű csapadék. A Duna bajor, osztrák és szlovák vízgyűjtő területein a teljes időszak alatt területi átlagban 47-89 mm csapadék hullott. A ciklonhoz köthető csapadék több helyen meghaladta a 100 mm-t, amely a megelőző csapadékos időszak miatt telítődött talajba nem tudott beszivárogni. A