A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

4. szekció: Árvízvédelem, árvízvédekezés - Dr. Nagy László- Takács Attila (BME): A 2005. július 19-i szolnoki partmozgás vizsgálata

A laboratóriumi vizsgálatok alapján a következő rétegek kerültek azonosításra, és azok a következő talajjellemzőkkel azonosíthatóak: Felszín közeli közepes (helyenként kövér) agyag vastagsága 2,0 – 2,4 méter között változott a vízoldali padka alatt: s = 52-54%, v = 41-42%, l = 5-7%, w = 26-31%, ρ

n = 1,82-1,91 g/cm

3 , φ=15° c =50 kPa. Iszapos homok, homok („régi” szabvány szerinti elnevezéssel: homokos homokliszt, homoklisztes homok, iszapos homok) réteg a padka alatti 4,9-5,8 méteres mélységek között helyezkedett el: s = 55%, v = 41%, l = 4%, w = 28%, ρ

n = 1,87-1,91 g/cm

3

, φ = 25°, c = 6 kPa. A puha (helyenként szervesnyomos) közepes és kövér agyag rendelkezett a legkisebb nyírószilárdsággal: s = 50-55%, v = 42-48%, l = 2-3%, w = 20 -29 (helyenként ~ 40)%, ρ

n = 1,82-1,90 g/cm

3 , Az egyes rétegek nyírószilárdsági paramétereit „back analysis”-sel állapítottuk meg, kivéve az iszapos homok, homok rétegét, mert annak belső súrlódási szöge jól becsülhető amellett, hogy kohézióját elhanyagoljuk. 3. VÍZÁLLÁS 3.1. Tisza vízállása A vizsgált felszínmozgás helyén a vízállás alapvetően nem különbözik a kb. 1 km-re lévő Szolnoki vízmérce adataitól, ezért vizsgálatainkhoz a szolnoki vízmérce adatait használtuk változtatás nélkül. 7