A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)
4. szekció: Árvízvédelem, árvízvédekezés - Dr. Kováts Gábor (Csongrád Megyei Mérnöki Kamara) - Kováts Zsuzsa (ATIKÖVIZIG): Valószínűsíthető maximális árvízszintek Szeged belvárosában
1 VALÓSZÍNŰSÍTHETŐ MAXIMÁLIS ÁRVÍZSZINTEK SZEGED BELVÁROSÁBAN Dr. Kováts Gábor 1 , Kováts Zsuzsa 2 1 – Csongrád Megyei Mérnöki Kamara, 2 – ATIKÖVIZIG Közreműködő: Dr. Vágás István 1. Általános ismertetés Az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság a magyar Alföld jelenleg Magyarországhoz tartozó területének legdélibb, és egyben legmélyebb területén 3 folyó mentén összesen 8 védvonalon végzi az árvízvédelem fejlesztéseit, karbantartási és szükség esetén védekezési feladatait. A földrajzi fekvés következtében a tiszai vízgyűjtő területére lehulló csapadékokból keletkező árhullámok a szegedi szelvényen átvonulva hagyják el az országot, és ezért ezen folyószakaszoknak az árhullám alakulása rendkívül speciális, az időtartam és a magasság miatt kritikus értékeket érhet el. 1. ábra: ATIKÖVIZIG védvonalai Az Alsó-Tisza vidék árhullámaira az jellemző, hogy kritikus árhullám több folyón kialakuló és egymást az alsó szakaszon utolérő árhullámokból alakul ki, viszonylag lassú áradással, de igen hosszú időtartammal. Ugyanakkor a folyók egymásra hatása az árhullámok visszaduzzasztó hatása, valamint a nem kellően átgondolt emberi tevékenységek következményei rendkívül bonyolult árhullám-képeket állítanak elő. A Tisza szegedi szelvényét nagyon sok tényező együttes befolyása határozza meg, ilyen a Felső-Tiszáról érkező árhullámok vízhozama, a Maros folyón kialakuló árhullám, valamint az Al-Duna vízállása. Dr. Vágás István részletesen elemezte a tiszai árhullámokat és arra a meglepő megállapításra jutott, hogy az egyre magasabb árvízszintek közel sem ilyen mértékű vízhozam növekedés mellett álltak elő, sőt nem egyszer a vízhozam csúcsok és az árvízszintek magassága jelentősen eltér időben egymástól és az árvízi hurokgörbének Szeged vonatkozásában nagyon speciális kialakulása tapasztalható. Az elmúlt évtizedekben bár az LNV-k szintje folyamatosan emelkedett, ez nem járt együtt vízhozam növekedéssel, és ugyanakkor a mértékadó árvízszintet sem módosították. Így ma már a kiépítési biztonság az előfordult legnagyobb vízszintekhez képest lényegesen csökkent.
