A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

4. szekció: Árvízvédelem, árvízvédekezés - Dr. Kovács Sándor - Váriné Szöllősi Irén (KÖTIKÖVIZIG): Árapasztó tározó optimális nyitásának meghatározása. Tapasztalatok 2011.

6.1. Tisza Az árhullám levonulása során - a 2006. évi árhullámhoz hasonlóan - naponta több alkalommal futtattuk a Tisza 1D hidrodinamikai modelljét. A jelenlegi modellezési tevékenység több tekintetben is bonyolultabb volt a 2006. évinél. Egyrészt ez az árhullám nyári, lombozattal teli növényzetre érkezett. Az alap modellünk viszont tavaszi árhullámra volt bekalibrálva. Másrészt a mellékfolyókon, és különösen a Bodrogon és Sajó-Hernádon mért vízhozamok jelentősen eltértek a napi adatforgalomban közreadott vízhozam adatoktól. A Sajó-Hernád mentén kifolyt, majd visszaáramló víz tömegét csak becsülni lehetett. A Tiszalök - Kisköre közötti keresztszelvények az 1976. évi felmérésből állnak rendelkezésünkre. A legnagyobb probléma ebben az, hogy a völgyszelvények közötti távolság eléri a 10-12 km-t, ami nem teszi lehetővé a korrekt vízáram-, és térfogatszámítást. A Sajó-Hernádon levonult 2004., 2006., 2008. majd a 2009. karácsonyi, a 2010. májusi, júniusi árhullámok átrendezték a Tisza, Tiszapalkony – Kisköre közötti szakaszát, jelentősen csökkentették a folyó vízvezető képességét. - Fontosnak tartjuk a Tisza, Tiszalök - Kisköre közötti szakaszának mielőbbi, soron kívüli geodéziai felmérését. - Meg kell oldani az 1D modell és az OHM összekötését. - A következő, magas árhullámok idején szükségesnek tartjuk - a Kisköre alatti szakasz gyakorlatának megfelelően - vízhozammérések végzését a Kiskörei tározóban lehetőleg teljes keresztszelvényekben. - Össze kell hangolni (egységesíteni kell) a Tisza-völgyi belvízi beemelések adatszolgáltatásának rendszerét. - A hordalékméréseket ki kell terjeszteni a mellékfolyókra is. A Tiszaroffi tározó megnyitása során nyert tapasztalatok alapján fontosnak ítéljük: - lapvízmércék elhelyezését az északi és a déli műtárgyak felvízi és alvízi oldalán, - folyamatos, távmérős vízhozammérő berendezések beépítését az északi és a déli műtárgyakon, - az S1, S2, Z1 jelű műtárgyakon lévő vízmércék "0" pontját 80,00 mB.f. szintre kell beállítani. 6.2. Zagyva-Tarna - A Jászteleki és a Borsóhalmi tározók esetében, a megnyitott árvízvédelmi töltések helyreállításánál a viszonylag gyakori nyitási igény miatt javasoljuk a tározók megnyitási helyének állandósítását, illetve szabályozható beeresztő műtárgyak kialakítását. - A Tarnán Tarnaőrsnél vagy Jászdózsánál az árhullám levonulásának követésére, a hidrodinamikai modell felépítése érdekében és az előrejelzések pontosabb elkészítéséhez szükség van távmért vízhozam adatokra. - A Zagyva mellékág alsó, jászberényi szakaszának vízjárásának ismeretéhez a Jászberényi vízmércénél egy óránként távjelző vízállás berendezést javaslunk telepíteni. A Zagyva-Tarna rendszerben az előrejelzések megbízhatóságának növelése érdekében nagy szükség van a három igazgatóság közötti szoros együttműködésre. Fontos, hogy az árhullámok ideje alatt hozzáférhessünk az óránkénti vízállás, vízhozam, csapadék adatokhoz, a hóvastagság és a hóvíztartalom értékekhez. Javasoljuk a távmérő állomások számának növelését a budapesti és a miskolci 7