A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)
4. szekció: Árvízvédelem, árvízvédekezés - Dr. Kovács Sándor - Váriné Szöllősi Irén (KÖTIKÖVIZIG): Árapasztó tározó optimális nyitásának meghatározása. Tapasztalatok 2011.
ÁRAPASZTÓ TÁROZÓK OPTIMÁLIS NYITÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA. TAPASZTALATOK 2011. Dr. Kovács Sándor, Váriné Szöllősi Irén KÖTIKÖVIZIG A 2010. ÉVI MÁJUS - JÚLIUS HAVI TISZAI VÖLGYI ÁRHULLÁMOK HIDROMETEOROLÓGIAI JELLEMZŐI 1. TISZA 1.1. A 2010. évi tiszai árvíz jellemző adatai (hidrometeorológia, vízállások, vízhozamok) Májusban a Tisza vízgyűjtőin területi átlagban a sokévi csapadék mennyiség kétszerese, háromszorosa hullott. Különösen sok eső esett a folyó jobb oldali vízgyűjtőin, ahol a havi átlag több mint háromszorosát is mérték. A nagymennyiségű csapadék hatására hosszantartó, magas árhullám alakult ki a Tiszán. További, jelentős mennyiségű csapadék hullott júniusban, és különösen a hónap elején, amikor 4 nap alatt a havi átlagnak megfelelő eső esett (1. melléklet). Ennek következtében a Bodrog, a Sajó-Hernád valamint a Zagyva-Tarna vízrendszerében ismét jelentős méretű árhullámok indultak el. A Sajó-Hernád vízgyűjtőjét ért csapadékterhelés szélsősége a Szamos 1970. májusi esőzésével vetekedett. A vízállások több szelvényben, több deciméterrel is meghaladták az addig észlelt legnagyobb értékeket. A Sajó-Hernád és a Felső-Tisza árhulláma Tiszapalkonyánál találkozott egymással (2. melléklet). Az árhullám maximuma ebben a szelvényben csak 6 cm-el maradt el a legnagyobb vízállástól (LNV = 804 cm). Jellemző az árhullám különlegességére, hogy a Sajó-Hernádról érkező vízhozam nagyságrendileg hasonló volt a Felső-Tiszáról érkezővel. Hernádon, Hidasnémetinél 909 m 3 /sec, Gesztelynél 864 m 3 /sec, a Sajón, Sajószentpéternél pedig 540 m 3 /sec vízhozamot mértek. Ekkora vízhozamot a Sajó torkolatánál még nem regisztráltak. Ennek hatása a Tisza, Tiszapalkonya alatti szakaszán, egészen Kisköréig, a folyó eddigi második legmagasabb árhulláma jött létre. Az árhullámok maximális értékeit és időpontjait a 3. mellékletben tüntettük fel. Ki kell emelni, hogy a jobb oldali vízfolyások a Tisza vízgyűjtő területének csak az 1/5 részét teszik ki. Ezen az 1/5 részen alakult ki a Tisza árhulláma. A többi 4/5 rész minimális mértékben vett részt az árhullám formálásában. Területileg hasonló megoszlású árhullámot a Tisza vízrendszerében utoljára 1974-ben figyelhettünk meg. Abban, hogy nem alakult ki magasabb árhullám Tiszán, nagy szerepe volt a június 5-14. közötti forró, száraz 10 napnak. Ha ezen a másfél héten is esett volna az eső, a Tiszán is új LNV értékek alakulhattak volna ki. A magas vízállások szükségessé tették a Tiszaroffi árvízi tározó megnyitását, melyre 2010. június 10-én 17:00 órakor került sor. Az északi és a déli műtárgyat is megnyitottuk. A két zsilipen közösen kivezetett 210-220 m 3 /sec vízhozam kedvező leszívást eredményezett a Tiszafüred-Csongrád közötti szakaszon. A tározóba kivezetett vízmennyiség 56 millió m 3 volt. 1
