A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)
4. szekció: Árvízvédelem, árvízvédekezés - Dr. Konecsny Károly (OKTVF) - Dr. Nováky Béla (SZIE): Az éghajlati és antropogén hatások a Zagyva kisvizeinek időbeli alakulásában
részidőszakot elválasztó év folyamatos léptetésével, amelyek egyenkénti idősorában trend nem mutatkozik. A vizsgált trendek közötti döntésben figyelembe vesszük a kisvízi lefolyás alakításában szerepet játszó antropogén beavatkozásokról, azok időbeli alakulásáról meglévő ismereteket. Harmadik lépésként a trendösszetevőt leválasztjuk az eredeti kisvízi idősorról, az így korrigált, természetesnek tekinthető kisvízi idősorra újra elvégezzük a csapadék és a lefolyás közötti regressziós vizsgálatot. A regresszió alapján számítjuk és véglegesítjük a kisvízi lefolyás éghajlati összetevőjét. A végleges éghajlati és trendösszetevők leválasztásával nyert maradéksor véletlenszerűségét a csúcspróbával (Dévényi és Gulyás 1988) ellenőrizzük. A csúcspróba használata esetén előbb számoljuk az U n = {α n – M[α n ]} D [α n ]-1 (2) próbastatisztikát, ahol α n az idősor azon értékeinek száma, amelyek mindkét szomszédjánál egyszerre kisebbek vagy nagyobbak, továbbá M[α n ] = 2(n-2)/3, és D 2 [α n ] = (16n-29)/90, ahol n az idősor elemeinek száma. A jövőben várható éghajlatváltozás inkább csak tájékozódó jellegű hatásainak becslésére az éghajlati kisvízi lefolyásra, az észlelt kisvízi lefolyási idősor szétválasztása során kapott regressziós kapcsolatot használjuk fel, a regressziós kapcsolat bemenő változójaként az éghajlati forgatókönyv(ek) kimeneti értékeit fogadva el. Az éghajlati hatásviz.sgálatban a MTA köztestületi stratégiai kutatási jelentésében közreadott, legfrissebbeknek tekinthető éghajlati forgatókönyvekből indultunk ki (Bozó 2010). 4.2. Eredmények A mértékadó időszak kiválasztásához elsőként azt vizsgáltuk, hogy az egyes hónapok csapadéka milyen korrelációs kapcsolatban van a kisvízi lefolyással. A legszorosabb összefüggést az augusztusi csapadék adja, amit a júliusi csapadék követ. A havi korrelációs tényezőkből felépített korrelációs függvénynek a februári csapadékkal való kapcsolat alapján további, helyi maximuma is van, ami a késleltetett (felszín alatt) összegyülekezésű téli csapadék hatását sejteti (16. ábra). Hasonló vizsgálatot az 1928-2009. hosszabb időszakra is elvégezve, megállapítható, hogy a rövidebb és a hosszabb időszak alapján kapott korrelációs függvény alig tér el egymástól, ami a kapcsolatok stabilitását sejteti. 0 0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 XIXIIIIIIIIIVVVIVIIVIIIIXX Korrelációs tényező 16. ábra. A kisvízi lefolyás és a hónapok csapadéka közötti korrelációk Több hónapot együtt tekintve a kisvízi lefolyás a legszorosabb kapcsolatot a júliusaugusztus hónapokból álló kéthavi időszak csapadékával adja (2. táblázat), ezt az időszakot tekintettük tehát mértékadónak, az időszak csapadékát pedig mértékadó csapadéknak. A több 12
