A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

4. szekció: Árvízvédelem, árvízvédekezés - Katonáné Sütő Ágnes (FETIKÖVIZIG): Hidrológiai előrejelző rendszer alkalmazása és tapasztalatai a Tisza Tokaj feletti vízgyűjtőjén

Éghajlatban ezért egyaránt megtalálhatók a kiegyenlítettebb hőmérsékletű, csapadékos óceáni éghajlat, és a szélsőséges hőmérsékletű, valamint a kevésbé csapadékos kontinentális éghajlat jellemző vonásai. E fő hatások mellett befolyással van a Fölközi-tenger mediterrán éghajlata is. A nyári félévben a légtömegek 60-70%-a tengeri, télen inkább a szárazföldi, őszi csendes esőzések és a tél eleji havazások során pedig mediterrán eredetű. OMSZ (2006) A sokéves területi maximális éves csapadékösszeg (1065 mm) Szabolcsveresmarton mérték, a területre jellemző sokéves átlagos évi csapadékösszeg 669 mm. A legtöbb hó általában januárban és februárban halmozódik fel, átlagos hóborítottság 44 nap, de előfordul 102 nap is. Sokéves átlag hóvastagság 9,6 cm, sokéves maximum 41,9 cm 1986-87 idényben volt, hozzá párosult 104,3 mm-es legnagyobb hóvízegyenérték is. A sokéves öblözeti léghőmérsékleti jellemzőit Császárszállás adatsor alapján (1971-2009) az 2.1. táblázat tartalmazza. Sokéves átlag léghőmérséklet 10,1 °C, leghidegebb hónap február, legmelegebb július. Átlag havi hőmérsékletek -1,5 és +21,54° között változnak. 2.1. táblázat. Léghőmérséklet jellemzői, Császárszállás, 1971-2009 között,( °C) 2.4. Vízjárás, árvíz -veszélyeztetettségének bemutatása A vízjárásra jellemzőek a nagy amplitúdójú és gyors ingadozások. A Folyón az év bármely időszakában lehet számítani magas és heves árhullámokra. A Kárpátok hegyvonulataihoz közel lévő magyarországi folyószakaszon a vízszintemelkedések 1236 óra alatt elérhetik a védekezés szempontjából kritikus értékeket. A Felső-Tiszán a leggyakoribb és a legnagyobb árvizek a tavaszi és téli hónapokban jelentkeznek. Ellentétben a Tisza Észak-Erdélyben eredő folyóival (Túr, Szamos,Kraszna) Kárpátalján jelenleg még a víztározás vízjárásmódosító hatása elhanyagolható. Ez annak ellenére van így, hogy Mosonyi Emil (1944) szerint Kárpátalján csaknem 800 millió m

3 tározási kapacitást lehetne kedvező körülmények között kiépíteni és az utóbbi évtizedben is készültek tervek energia termelő célú tározók kiépítésére. A Talabor vizével táplált, 20 millió m

3-es tározókapacitású Olsoni a legnagyobb. Kárpátalján a Tisza és fő mellékfolyói kb. 230 km hosszban vannak töltésezve. A kisebb mellékvízfolyások is kb. 220 km hosszúságban vannak árvízvédelmi töltések. A partvédő művek hossza kb. 40 km. A Felső-Tisza vízjárás sajátosságát jellemző tendencia az, hogy az eddigi tapasztalatok alapján minden nevezetes árvíz megdöntötte a korábbi LNV-ket. (2.2. táblázat). 3