A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)
3. szekció: Felszín alatti vízkészlet-gazdálkodás - Lakatos Attila (VIZITERV Environ Kft.): Újmohács-Dél távlati vízbázis diagnosztikai vizsgálata
Duna medrében a vizsgált partszakaszon annak érdekében, hogy a mederfenék vezetőképességi viszonyait fel lehessen tárni. A vizsgált terület felszíni tengerszint feletti magasság adatai a 10.000-es térképlap izovonalainak leolvasása alapján kerültek meghatározásra (6. ábra). A Duna-meder papír alapú térkép alapján (Duna Atlasz) lett meghatározva, a vízszintének a megadásánál a mohácsi vízmérce adatait használtuk. 6. ábra. A digitális terepmodell [6] A modellrétegek meghatározása a fúrási adatsorok és a földtani szelvények alapján történt. Az 1. réteg teteje maga a terep, a feküje pedig a feltalaj alatt lévő homokos agyag/iszapos agyag alja. A 2. réteg feküjét a sok fúrásnál megtalálható durva homoknál húztuk meg. A 3. réteg feküjét a mélyebb fúrásoknál megtalálható agyag rétegnél jelöltük ki. A megszerkesztett térfelületeket a 7. ábra mutatják be. 7. ábra. A modellrétegek meghatározása (1., 2., és 3. réteg feküje) [6] A rendelkezésre álló dokumentációkban szerepelő földtani és vízföldtani információk, valamint az újonnan keletkezett adatok alapján egy három-réteges, időben állandó (’steadystate’) áramlási modellt készítettünk. A modellezett térrész nagysága a részletes számításoknál az inaktív cellákat is magában foglalva 7.0 km x 7.0 km. A VIZIG által megadott védendő víztermelés 30.000 m 3 /nap nagyságú. Így első termelési variánsként ezzel dolgoztunk. Egy 25 kútból álló kútsort feltételeztünk a part éltől néhány tízméteres távolságban. Ebben az esetben egy kút 1200 m 3 /nap hozammal termelne. Az első 10