A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)
3. szekció: Felszín alatti vízkészlet-gazdálkodás - Lakatos Attila (VIZITERV Environ Kft.): Újmohács-Dél távlati vízbázis diagnosztikai vizsgálata
5. ábra. Az Újmohács-Dél távlati vízbázis területén létesült kísérleti telep objektumainak elvi sémája [6] A PTK jelű próbakúttal a kb. 19 m vastag kavicsos homokréteg alsó, a karotázs szerint legjobb vezetőképességű 6 m-es része került beszűrőzésre. A vízvezető réteg egyértelműen kapcsolatban van a Dunával, sőt: vastagságából következően biztosra vehető, hogy a folyó jobbpartjára is átnyúlik. A réteg belsejében egy 0,5 m vastag agyagos képződmény is jelentkezett, aminek oldalirányú kiterjedése nem lehet nagy, lényegében tehát lencsének minősíthetjük. (Ezt igazolja az is, hogy az alatta végzett szivattyúzás hatása láthatóan akadálymentesen jutott el a felette levő piezométerekhez.) Öt piezométer létesült a Dunára merőleges vonalban, illetve egy hatodik is PA jellel. Ez utóbbi a próbakút közvetlen közelébe, annak kavicsköpenyébe került, a kúton kívül kialakult leszívás mérésére szolgált (a kúton belüli leszívással összehasonlítva tehát a kútellenállás meghatározását tette lehetővé). A próbatermelés eredményeképpen került sor az adatok részletes feldolgozásra és a paraméterek meghatározásra, mely a további vízbázis védelmi munkák, a részletes hidraulikai modellezés alapjául szolgáltak. 4.6. Tartós szivattyúzás mérésekkel, vizsgálatokkal Az építési munkák befejezése után a próbakúton a piezométerek egyidejű megfigyelésével egybekötött tartós, folyamatos (napi max. 1 óra leállás) próbaszivattyúzási munkákat végeztünk. A próbaszivattyúzás 20 napos munkálatai során különböző hozamú szivattyúzási majd visszatöltődési folyamatok megfigyelésére került sor. Közben a nempermanens talajvízszint-változások megfigyelése érdekében a próbakutat 4-szer rövid időre leállítottuk, a 20 napos kísérleti időszak ennek értelmében 4 szakaszból állt. A szivattyúzás vízhozamát, a különböző vízhozam-lépcsők ütemezését, a vízszintmérések gyakoriságát, a visszatöltődés méréseket [2], a vízmintavételek-, a vízminőség-vizsgálatok idejét és a vizsgálandó komponensek körét úgy terveztük, hogy a projekt kitűzött célja, a távlati parti szűrésű vízbázis várható paraméterei és az előirányozható víztermelés védelme a pályázati kiírásnak megfelelő részletességgel megtervezhető, majd megvalósítható legyen. 7