A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

15. szekció: Fürdők - Fodor Zoltán (Geowatt Kft.) - Komlós Ferenc (nyugdíjas): Termálvizes fürdő bővítése hőszivattyúk alkalmazásával

Az áttervezés miatt újraszámolt hőigények Az épület hővesztesége: 27,8 kW A medencetér kondicionálóval bevitt fűtési teljesítmény: 12,0 kW A szükséges fűtőkapacitás: 15,8 kW Jelezzük, hogy szellőzési hőigénnyel itt nem számolunk, mert az a légtechnikánál jelentkezik. A medencék hőigénye hőntartáskor: 40 kW A 25 m-es úszómedence hőigénye felfűtéskor: 140 kW A tanmedence felfűtési hőigénye: külön teljesítményigénye nincs A hmv-ellátás hőigénye (38 °C kondenzációs hőmérséklet; 2000 literes hmv tároló): 70 kW A légtechnika hőigénye: – A VS-15-R-PH-T légkezelő fűtőegység teljesítménye: 16,6 kW A hőszivattyú kondenzátoroldali hőmérséklete: 50/40 °C. Az energiaellátás folyamatának leírása A 3. ábrán látható, hogy a hőszivattyúk elpárologtatóoldali táplálása egyrészt az elsődleges hőcserélőn keresztül történik, ahol a termálmedence vízpótlására szolgáló termálvíz 48 °C-os hőmérséklete 38 °C-ra csökken. Ehhez a maximális termálvíz-igény a medencetöltés ideje alatt 120 liter/min. Ezzel a tömegárammal a termálmedencét 8 óra alatt lehet feltölteni. A feltöltési idő alatt 680 kWh hőenergia keletkezik, amelynek felhasználásáról mind a téli, mind a nyári időszak alatt gondoskodni kell. A termálvíz tömegáramának szabályozására fordulatszám-szabályozású szivattyút (Tsz) kell beépíteni, amely így képes a feltöltés ideje alatt 120 liter/min, a folyamatos üzem alatt pedig 55 liter/min tömegáramot biztosítani az elsődleges hőcserélő számára. A téli időszakban a kültéri medence hiányában a feltöltéskor keletkező energiát a beltéri medence hőmérsékletének emelésére, a hmv előállítására és a légfűtés biztosítására lehet felhasználni. Szabályzással biztosítható, hogy a feltöltés ideje előtt a beltéri medence, valamint a pufferek fogadóképesek legyenek. Tavasztól őszig a kültéri medence üzeme alatt a termálmedence feltöltése alatt keletkező energiát a kültéri medence hőntartására lehet felhasználni. A folyamatos üzem alatt a hőszivattyúk hőenergiával történő ellátására a szükséges termálvíz tömegáram 55 liter/perc. Így az elpárologtatóoldali 1000 literes puffertartályt 17/11 °C hőmérsékletlépcsővel, az elsődleges hőcserélőn keresztül 38 kW teljesítménnyel tudjuk táplálni. Ez a hőmérsékletlépcső nem fedezi az elpárologtatóoldali teljesítményigényt, ezért a kiegyenlítő tartályból elfolyó 34 °C-os termálvíz hőmérsékletét 12,7 °C-ra lehűtve, és így elengedve még kb. 86 kW teljesítménnyel, 17/11 °C-os hőmérsékletlépcsővel tápláljuk meg az elpárologtatóoldali 1000 literes puffertartályt. Ezáltal a tervezett hőszivattyúk primeroldali hőigényét, amely 124,1 kW, teljesíteni tudjuk 17/11 °C-os hőmérsékleten. 6