A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

13. szekció: A magyar vízgazdálkodás története - Szlabócky Pál (nyugdíjas): Pazár István sokoldalú mérnök-zseni hidrológiai munkássága

Pazár István hátra maradt gépelt kéziratainak egy különös darabja: A varázs-vessző (1912, vagy után) Lábjegyzeteiben 5 tanulmányra hivatkozik: Bogdánfy-tól Báró Eötvös Lóránd-ig és külföldiekre is (Dr Leffler B. és Becquerel Jean Természettudományi Közlönyben megjelent cikkeikre). Vizsgálja a gravitációs és a rádioaktív hatások esetleges jelentőségét. Tanulmánya nem valamiféle misztifikált elmélkedés, hanem szigorúan fizikai alapokon áll. (Feltételezhetjük, hogy mélyfúrásos vízkutatási tevékenysége során találkozott ezzel a kérdéssel). Előadja, hogy a jelenség elektromágneses jellegének bizonyításához milyen technikai megoldással kellene színképelemzéseket végezni. Ennek hiányában „Ma azonban még a varázsvessző …inkább érdekes kísérletek … eszközét képezi, amelyek esetleg sikerülhetnek is, főleg kiválóan hajlamos mediumokkal … azonban aligha válnak javára az illetők idegrendszerének.” Összefoglalás Köztudott, hogy a Kárpát Medence a XIX. és a XX. században sok-sok zseniális mérnököt, természettudóst szült. Nagy részük nemzetközileg is elismertté vált, emléküket megőriztük, de Pazár István a méltatlanul elfeledett mérnök-természettudósaink egyike annak ellenére, hogy sokat járt külföldi tanulmányutakra, ahol előadásokat is tartott. Közel fél évszázados pályájának csupán első 7-8 évét töltötte a fővárosban, főként mélyfúrásos minisztériumi munkakörben. Ezalatt feltehetően száznál több fúrásnál működött közre, víz-, só-, gáz kutatásokban. Már ekkor foglalkozik a kútfúrásokat követő vízmű telepítések szerteágazó műszaki-természettudományi, sőt közgazdasági és szociális, társadalmi feladataival. Ez a sokoldalúsága és páratlan találékonysága szakmai tevékenységének második szakaszában teljesedik ki, mint a miskolci ivóvíz és szennyvíz szolgáltató rendszer tervezője, kivitelezője és üzemeltetője. A kiírás szakirányának megfelelően a pályamű az első időszakból származó szellemi munkásságával foglalkozik bővebben. A rendelkezésre álló 27 különlenyomat és kézirat közül 15 foglalkozik döntően a mélyfúrás technikai, telepítési, kútfúrási részével, illetve az így nyert vizek és gázok kitermelésének, hasznosításának elmélyült vizsgálatával. Nem véletlen, hogy e szakterületet érintő leírásai összefonódnak 16