A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

13. szekció: A magyar vízgazdálkodás története - Szlabócky Pál (nyugdíjas): Pazár István sokoldalú mérnök-zseni hidrológiai munkássága

Az Időszaki források, álgejzírek (Földtani Közlöny 1930) hozzászólás a gázos források működésével kapcsolatos Noszky Jenő cikkéhez: „Mesterséges úton (fúrással) létesült álgejzír időszakos működésének szükséges és elegendő feltételei: 1. 1:7 térfogat aránynál nagyobb mennyiségű, állandóan fejlődő természetes nyomással bíró légnemű test: metángáz, szénsavgáz, levegő, túlhevített vízgőz stb. 2. Oly mennyiségű, állandóan utánpótlódó folyadék, amely a gáz természetes nyomását időközönkint ellensúlyozni képes.” A közreműködésével is mélyített „kissármási, 260 méter mély metángázfúrás azért nem álgejzírszerű, mert a második feltételben előírt mennyiségű, állandóan utánpótlódó folyadékot nem tartalmazza.” Nagyon érdekes a kissármási fúrás működésének leírásához adott lábjegyzete: „A kissármási földgáz fúráshoz általam 1908.évben tervezett nagyobb villamos telep pénzügyi tárgyalásakor hazánk egyik legelső, de szaktudással nem bíró vezér embere azzal érvelt, sajnos döntően, hogy semmi garanciánk nem lehet a gázfejlődés voltára nézve.” Még csak 22 éves, amikor „Az 1899.évben Debrecen város vízművei előmunkálataihoz voltam kirendelve s ott az első, 150 mm-es csővel bélelt kísérleti jellegű artézi kút próbaszivattyúzását ellenőriztem. A próbaszivattyúzást sűrített levegővel, gőzgéppel hajtott kompresszorral végeztük”. A Közhasználatú források fertőzésének lehetősége (1941.M.M.-É.E.) értekezés jól kiegészíti a fentiekben ismertetett Miskolc város vízvezetéke…munkát. Bevezetésében ismét áttekinti az emberiség jó ivóvíz beszerzésére irányuló törekvéseit Mózes közegészségügyi törvényeitől, a főniciaiak, rómaiak, arabok vízművein át a modern időkig. „Nagyobb vízfolyások mentén épült városaink vízszükségleteit a természetes parti kavics szűrőlerakódások biztosítják…alföldi városaink pedig a mélyebb, szigetelt homokrétegekből, mélyfúrások segélyével nyernek megbízható ivóvizet. Arányra kevés oly nagyobb városunk van, ahol a vízbeszerzést kizáróan, vagy nagyrészt természetes források igénybevételével történnék.…Tudjuk, hogy Bécs mily roppant áldozatokat hozott híres hegyi forrásvezetékének megvalósítása érdekében, de azt is tudjuk, hogy a foglalt forrásvizek körül csakhamar sok kellemetlenség mutatkozott…A földalatti barlangokba ugyanis finom szerkezetű agyag rakódik le, amelyet a tartós esőzés következtében hirtelen felduzzadt vízerek magukkal ragadnak. (Volt alkalmam a Császár-forrás vizét erősen szürkén opalizáló színben szemügyre venni.)” Rámutat arra, hogy a lakosság a vezetékes víz zavarosodását látva visszatér a felhagyott talajvíz kutakhoz, ami járványokat, a Felső-Tiszán kolerát, Miskolcon 1922-ben 25 halálos áldozattal járó tífuszt okozott. Egyedülálló forrás értékű adatokat és ábrákat közöl a görömböly-tapolcai források környezetéről az egykori fúrásos és aknás feltárások eredményeiről. (16, 17-a-b-c.ábrák) Még az illetékesek sem nagyon tudják, hogy a 1940-ben a Tavi fürdő átépítésekor a Zsigmondy céggel a város egy 202m mély melegvíz kutató fúrást mélyítetett, ami 30-64 m közötti szakasza bizonyult vízadónak. Ez összevág a 70-es évek kutatási adataival. 12