A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

13. szekció: A magyar vízgazdálkodás története - Szlabócky Pál (nyugdíjas): Pazár István sokoldalú mérnök-zseni hidrológiai munkássága

Gépelt kéziratainak mélyfúrási címköréből hátra maradt munkái közül legértékesebb: Jelentés a mélyfúrással foglalkozó mérnökök Kölnben tartott XIX. Nemzetközi vándorgyűléséről és az 1905 évi liége-i világkiállításról. Idézi egy hamburgi mérnök tanulmányából a következőket: „Kevesebb törvényeket és kormányzást, több céltudatos és hasznos munkát kívánunk az államtól.” Rá jellemző a következő eset: „Hazánkat ezeken az összejöveteleken évek óta senki sem képviseli s így nem lehet csudálkozni azon…csakis mint közös birodalom szerepeltünk osztrák címerrel és zászlóval…némileg indokolt volt tehát részemről, hogy az előadásomhoz készített térképen Magyarország határait feltűnően kiemeltem.” Bírálja az osztrák ipartól való függésünket. Ismerteti a német gazdasági verseny hatását a mélyfúró ipar gyors fejlődésére. Az új német bányahatósági törvény „végét veti a nagytőke mesterséges spekulációjának.” (Megdöbbentő aktualitások!) Az első előadást Fauck Albert tartotta a petróleum kutatás mélyfúrásairól, különös tekintettel az öblítéses fúrásra, amit az ilyen berendezéssel nem rendelkező kanadai fúrógép tulajdonosok elleneztek. Pazár István nagy tetszéssel fogadott előadásának címe Narurgas in Ungarn. Bevezetőjében ismertette az Alföld geológiai szerkezetét, kialakulását, az artézi kutak vizével feltárt gázadó területeket. (6.ábra). A kongresszusról a liége-i világkiállításra utazott. A kézirat második részében erről számol be, részletezve a mélyfúró ipari vonatkozásokat. A kiállítás szó szerint „kiemelkedő” érdekessége volt egy német gyártmányú 35 m magas 1,5 m fúrási átmérőjű aknafúró torony. (Ez volna a Saltzgitter elődje?) Keserűen jegyzi meg, hogy „hazánkban egy-két vállalattól eltekintve, minden mélyebb kőszén- ércz és petróleum után való fúrás külföldi gépekkel és vállalatokkal készült.” Részletesen beszámol a kiállításon látott egyéb bányagépekről, alagútfúró berendezésekről, valamint egy tucatnyi város bemutatott vízvezeték rendszeréről. Pazár István mélyfúrásos tevékenységének értéke, hogy egyaránt kiemelkedő képességgel rendelkezett: • a fúrópontok kijelölésénél a geológiai szempontok számbavételében, • a fúrásgépészet és energia ellátás tervezésében, • a fúrás közben jelentkező kúthidraulikai (rezevoármechanikai) események értékelése és • a fúrási (legtöbbször a vízfeltárási) eredmények társadalmi-gazdasági hatásának előrejelzése területén. 4