A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

13. szekció: A magyar vízgazdálkodás története - Dr. Nagy László (BME): A Mirhó-gát története

munkálatok vezetésére Hám Ignác megyei mérnököt küldöttem ki, míg Dévaványára, mely most már a Tisza árja által fenyegettetik és hol egy új védtöltésnek rögtönzése elkerülhetetlen, ezen munka rendes vezetése és végrehajtásával Timon Bertalan megyei főmérnököt bíztam meg. Március hó 28-tól 31-ig a megyének Tiszán inneni, valamint a Tiszántúli egy részét személyesen beutaztam… A Tiszántúli részben kevésbé kedvező a helyzet: a taskonyi gát elszakadásával, ami március 23-án reggeli 6 órakor történt, az egyébként mentesített területek is árasztattak el az árvíz által. Így Tiszaszalók községét nagy részben és Abád községet pedig kis részben az ár által elborítottaknak találtam, és mivel az Abád mellett levő úgynevezett "Búg-gát"

14 megnyittatott, s ekként Tiszaderzs, Tiszaszentimre, Tiszaigar, Tiszaszöllös stb. községek is veszélyeztettek. Mivel pedig úgy ezen gát átvágatása, valamint más óvintézkedéseknek elkésett és nem kellő eréllyel történt foganatosítása iránt az Örvény-abádi Tisza Szabályozási Társulat elnöke is panaszt emelt, a lehető intézkedéseket a helyszínen megtettem. Egyszersmind ezen ügy behatóbb megvizsgálásával a megyei főügyészt megbíztam, mely vizsgálatnak eredményeihez képest annak idejében a szükséges előterjesztést megtettem. Tiszaroff községben az ár a védműveket megkerülve, az eddigi ármentes területen rontott be, az úgynevezett Tólaposát, 1100 hold területet ellepte, s midőn ez megtelt, a községbe tódult a víz s bár Boros Frigyes királyi főmérnök mindenképp igyekezett az áradat megakadályozására, de a munkaerő csekélységénél fogva az nem sikerült. Tiszaroff község három szigetcsoportot képez, a közlekedés ladikokkal tartatik fenn. Emberélet nem volt áldozatul, élelemről gondoskodva van…” Borbély Miklós az Örvény-abádi Tisza-szabályozó Társulat társelnöke 1876. augusztus hó 8án levélben hívta fel a Miniszterelnök figyelmét, hogy Tokajtól a Körösökig egy nagy társulat alakítása volna szükséges (OL-K173-1876-4-9363). Ezt nem csak a topográfiai viszonyok indokolják, de így az ártér fejlesztés hozzájárulási kulcsa is egységes lehetne, és a gátak egységes fenntartása megoldható lenne. Ez utóbbinál lényeges volt a probléma, ami az 1876. évi árvíznél is megmutatkozott, hogy „az idei árvíz - részint a szomszéd társulat vétkes mulasztása - részint az itteni közigazgatási közeg önhatalmú eljárása folytán

15 - ezen társulat területére bocsátván, azáltal a társulati mentett ártér egy tetemes részén a vetések megsemmisítettek, és a védtöltések a víz ostromának két oldalról kitéve annyira leszálltak, és lejtői annyira lemosódtak, hogy azok teljes helyreállítására az idén június hó elején készült mérnöki számítás szerint 150000 forint roppant összeg szükségeltetik. … a szomszéd társulatok védműveinek vétkes elhanyagolásából, és a hiányos felügyeletből eredt ez évi szerencsétlenség ne ismételtethessék meg, mit ezen társulat érdekeltsége csakis egy nagy, erős, minden érdekeket felkaroló, a Tisza bal partján Tokajtól Szolnokig, illetőleg Csongrádig terjedő társulat alakítása által véli eszközölhetőnek. … a Tisza melléke az eddigi felületesség mellőzésével behatóan tanulmányoztatván, és pontosan megvizsgáltatván, azon elővigyázatból, nehogy a most fennálló egyes védtöltések között - rendkívüli körülmények esetén - a védtöltéseknek e környéken már többször előfordult megkerülése

16 bekövetkezhessék.” „A Mirhó töltés megkerülése alkalmával az árvíz Tiszaszalók Taskonytól köztudomás szerint nem csak Tiszabőig, de a fegyverneki határon át Kenderes Kisújszállásig és onnan a Berettyó Körösig terjed, bár a fegyverneki határ egy részében a Büdös-ér medencéjébe és onnan Törökszentmiklós Mezőtúr felé terjedésében töltések által akadályoztatott, mégis Törökszentmiklós várost és környékét rémülettel töltötte el. Miután nagyobb árvizek esetén éppen úgy lehetséges, hogy a 14 „Abádszalók község pedig végpusztulással fenyegetvén, miután annak népe a község melletti partokra sátorba költözött, a közigazgatósági hatóság, hogy a még össze nem omlott 2/3 rész épületeket megmentse, a Bug-gát átvágásával az áradatot a legnagyobb áldozattal védett” mentett Örvény-abádi Tisza Szabályozási Társulat területére bocsátotta, minek folytán védtöltéseik két víz közé jutván lesüllyedtek. A mérnöki kimutatás szerint ez a Társulatnak legkevesebb 150000 forint kárt és költséget okozott.” 15 Megint a Bug-gát hatósági megnyitásáról van szó. 16 A töltés megkerülése első sorban a gátak koronájánál alacsonyabb magaspartokra, vagyis a gátak közötti töltésezetlen magaslatokra utal. 7