A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)
13. szekció: A magyar vízgazdálkodás története - Dr. Nagy László (BME): A Mirhó-gát története
este útnak is indítottak. 13 Ezek segítségével talán lehetséges lesz a töltést megerősíteni, hogy a még nagyobb bajnak elejét vegyék. (Nemzeti Hírlap 0330) A Tiszától távol eső Kisújszállásról április 4-ről írták, hogy „a hatóságok bűnös indolentiája következtében” a Mirhó-gát, Abád és Tiszabura között a Tisza árjai által megkerültetvén, az ár hajmeresztő nagyságban és terjedelemben borítja el Jász-Nagykún-Heves-Szolnok megye egy részét, az egész Nagykunságot, Békés és Bihar megyék nagy részét. „Ma még fogalom sincs azon óriás veszedelemről, melyben vagyunk és azon óriás károkról, melyeket ezen vidék szenvedni fog. Itt virágzó falvak, városok pusztulnak el talán örökre, éppen úgy, mint a tatárdúlás idejében. Sok százezer holdra menő mentesített földjeink sok évekre nádtermő vadrétségekké fognak változni, melyeket ismét csak iszonyú aszályok lesznek csak képesek kiszárasztani.” (Nemzeti Hírlap 0307) A Pesti Napló április 10-i száma mutatta be a taskonyi gátszakadást olvasói levél alapján: „Március 18-án már lehetett látni a taskonyi gát tarthatatlanságát, de a legközelebbi fenyegetett községek még békén pihentek azon való vak megnyugvásukban, hogy a vén Mirhó-gát talpon áll érettük ... Annak megállapításához, hogy az ifjú taskonyi gát elszakadásával, az agg Mirhó megállja-e a sarat, nem történt semmi műszaki kombináció, de nem is kellett. Beláthatta azt egy kis szakértelem, hogy a szabályozás előtti vizek magasságához mérten a Mirhó emberül meg is állott. A szabályozás haladásával aránylag emelkedő, s most rendkívüli magasságra hágott vízszín a Mirhó-gátat meghaladta. Most már utána vagyunk az irtóztató Mirhó katasztrófának. Március 23-án a taskonyi gát elszakadt. A kitörő víz egyik rohama, az 1874-ben rendszeres felügyelet nélkül maradt Gyendatiszabői Külön Egylet mentesített árterének tartott, s míg az érdekeltség főként báró Baldácsy részéről, a különben is gyenge Tisza gátat gyámolította, azalatt … a védelem nélkül hagyott lentebbi helyeken, melyeket egypár nap alatt száz ember erejével el lehetett volna rekeszteni, 25-én a víz beömlött, s 26-án az egész 5000 holdnyi gyönyörűen díszlő mentesített árteret elborította. Az ár másik ága a Mirhó-gátnak ment. Nem sok idő kellett ahhoz, hogy a két gát közötti öböl megteljen. A Mirhó-gát két szélén, a növekvő víz játszva simult át és Kunhegyes vidékét egy tenger ár lepte el. Irtóztató nézni a tiszabői partokról a tenger árvizet, ott van Kunhegyes, amott van Kenderes, de megközelíteni egyiket sem lehet. Fegyvernek védésén négy nap óta már 680 árkász katona dolgozik. Kisújszállásnál a vasút töltése tartja fel a vizet, hacsak ma már a vasutat el nem vágták, s szabad utat adnak a folyásnak a másik vasútig s azon alulra is, amíg a Körösbe nem szakad. Szabó K. mérnök.” A Mirhó-gát átszakadásának következményei A Mirhó-gát átszakadása újra messzire elárasztotta az alföldet. Tsank László Heves-Szolnok megyék alispánja (Eger), 1876. március 25-én levélben számolt be a Belügyminiszternek az árvíz alatt tett intézkedésekről. A levél nem tartalmaz információt a bal parti gátszakadásról, pedig az március 23-án történt. A további eseményekről az alispán április 4-én írt jelentéséből tájékozódhatunk, de a beszámolóból kimaradt a március 24-28 napok történése. Pedig abból megtudhattuk volna meg, hogy ki adott utasítást a Bug-gát hatósági megnyitására. Április 4én már a kifolyt víz kormányzása volt a feladat az alföld közepén. (Nagy 2007) „… Szolgabírói helyettesül Kuncze Imre megyei bizottsági tagot és Törökszenmiklós város főjegyzőjét nyertem meg és neveztem ki, aki az óvintézkedéseket eréllyel és eddig teljes eredménnyel vezeti, április 2-án egy új 2500 folyó öl (4750 m) hosszú ideiglenes gát emeléséhez fogatott, hogy a község a más felől történt gátszakadás következtében támadt ártól megmentessék. Kenderesre, melynek határa a taskonyi töltés elszakítása következtében elárasztatott, a mentési 13 Árvíz után hetekig keresték a taligákat, a Pestről kért csónakokkal együtt, de nem lett meg. 6