A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

13. szekció: A magyar vízgazdálkodás története - Horváth Vera (Duna Múzeum): A magyar hajózás ügye Gonda Béla munkásságában

hajózási kongresszusokon fogalmazódott meg benne: a magyarnak van keresni valója a tengeren.

16 Ennek kapcsán még 1910-ben néhány kollégájával megalapította a Magyar Adria Egyesületet, mely élete végéig tartó szívügyévé vált. Szaklapja „A Tenger” címmel az egyetlen tengerrel foglalkozó magyar folyóirat lett. Kapcsolataival és lelkesedésével mindig elő tudta teremteni az egyesület működéséhez szükséges anyagi forrást. Lelkes híve lett a tengerészet kutatásának, és e cél érdekében expedíciókat indított. Megszervezte az 1913. évi őszi és 1914. évi tavaszi tudományos kutatóutat. A harmadikat sajnos a háború megakadályozta, az erre szánt összeg pedig elveszett. A Társulat, a két sikeres útja során gazdag tudományos anyaggal tért haza és a világ számos kutatóintézetével sikerült kapcsolatot létesíteniük. Létrehozta az első hazai tengerészeti könyvtárat. Életének utolsó éveit, a már hosszú ideje tartó, fizikai erejét felemésztő betegsége mellett aktív, alkotó szellemben családjával töltötte. Halálát az egész szakmai társadalom mély fájdalommal fogadta. Az Adria egyesület saját halottjának tekintette, emlékére egy külön számot jelentetett meg a Gonda Béla holtáig ápolt és dédelgetett

17 folyóirata A Tenger. A korszakban elismert és tisztelt szakember volt, temetésére felesége és gyermekei olyan személyektől kaptak részvéttáviratot, mint a kereskedelemügyi miniszter Fabinyi Tihamértől, államtitkároktól, a református püspök Ravasz Lászlótól és Tormay Cecil írónőtől. Tanulmányai és mérnöki pályafutása alatt hatalmas tudás birtokába került. Emberi nagyságából adódóan, minden rábízott feladatot lelkesedéssel és legjobb szaktudása szerint végzett. Kapcsolatai, nyitottsága és nem utolsó sorban nyelvtudása megtalálta sőt megalkotta azokat a színtereket, ahol a kollégákat és a közvéleményt is tájékoztatni tudta a hazai technika, gazdaság eseményeiről, fejlődéséről, eredményekről. Dolgozatomban a hajózás ügyében végzett munkáját próbáltam kihangsúlyozni. Talán nem merészség megállapítani azt, hogy a minisztériumi évei voltak a legmeghatározóbbak szakmai tevékenységének kiteljesedésében. Munkásságának vezérgondolatai saját szavaival: „a Duna folyam minél intensivebb kihasználása, a mely hálózattal a bölcs természet hazánkat megáldotta”

18 Így teljesítette ki életét a Vaskapu-szabályozás, a hajózási kongresszusokon gyűjtött tapasztalatok hasznosítása és a kikötőépítés ügye - bár ennél hangsúlyozta nem hajózási intézménynek, hanem kereskedelmi intézménynek kell lennie -,

19 illetve az élete utolsó éveit kitöltő tenger iránti hódolata. Korának kiemelkedő szakembere volt, aki minden rábízott feladatot nagy tudással és szívvellélekkel teljesített, hiszen ahogy mondta pályája talán legnagyobb sikerénél „Magyarország nem volt, hanem van!”

20 16 Dr. Koch Nándor (szerk.) i.m. 60. 17 U.o. 61. 18 Gonda Béla ltsz. 28.69.20. 1. 19 Gonda Béla 1919/148. 6. oldal 20 Venczel János: i.m. 6. 4