A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

3. szekció: Felszín alatti vízkészlet-gazdálkodás - Kovács József - Kiszely-Peres Bernadett (KÖRKÖVIZIG) - Szalai József (VITUKI): Periódusos jelenségek a Tiszántúl alacsonyabb tengerszint feletti magasságú térszínein létesített talajvízszint-észlelő kutak mérési adatsoraiban

8. Összefoglalás A Tiszántúl alacsonyabb tengerszint feletti magasságú térszíneinek talajvízjárásában mutatkozó ciklusokat a Lomb-féle periodogram becslési eljárással becsültük. A területen 247, ismert mesterséges hatások által nem befolyásolt talajvízszint-észlelő kút mérési adatai álltak rendelkezésre. Az adatok hibaszűrése, majd a periódus-vizsgálat speciális szempontjai szerinti válogatása, elemzése eredményeképp az észlelőkutak adatsorai közül 120 db, 45 évnél hosszabb mintavételezési időtartamú idősor bizonyult megfelelőnek a periodicitásvizsgálatok végzésére. Közülük 80 észlelőkút esetében került sor trendeltávolításra 1.–5. fokú polinom alkalmazásával. A maradékok további elemzése alapján megállapítható volt, hogy a vizsgált terület idősoraira a 2. és a 3. fokú polinomok alkalmazásával kapott maradékokra becsült periódusok adták a legjobb egyezést. 120 kútra vonatkozó periódus-becslési eljárásnál, a kutak idősorainak 57,5%-ában jelentkezett az 5 év körüli periódus; meglehetősen nagy számban, a kutak mintegy 91%-ában mutatkozott a 11 év körüli, illetve 74%-ukban a 14, 15 év körüli periódus; persze mindezek a szinte természetesnek tekinthető éves periódus mellett jelentkeztek, ami az adatsorok 93%-ából kimutatható volt. Ezek az eredmények hasonlóak a Duna–Tisza közén elhelyezkedő monitoring kutak idősoraiból számított periódus időkhöz (Kovács J. et al. 2004), de módosítják eddigi ismereteinket a Tiszántúl vonatkozásában. A Tiszántúl vizsgált területén becsülhető öt és a tizenegy év körüli periódus idők jelentőségéről az általunk ismert publikációk nem tesznek említést, pedig ezek nagy gyakorisággal fordulnak elő. A 12-14 éves (Rétháti L. 1974, 1977) és a 14-17 éves (Rónai A. 1956, 1961, 1985) ciklusok jelenlétét modern matematikai módszerek alkalmazásával csak részben lehetett igazolni, a számítási eredmények csak a 14, 15 éves periódusok jelentőségére mutatnak rá. IRODALOM Cooley, J.W. – Tukey, J.W. (1965): An algorithm for the machine calculation of complex Fourier series. Mathematics of Computation, 19, 297–301 Kontur I. (1985): A talajvízállás hosszúidejű előrejelzése. Hidrológiai Közlöny, 65, 6, 361-368 Kovács F. – Turai E. (2004): Csapadék és talajvízszint értékek spektrális elemzése a Mezőkeresztes-i adatok alapján. Miskolci egyetem Közleményei, A, Bányászat, 66, 3-14 Kovács F. – Turai E. (2004): Csapadék és talajvízszint értékek spektrális elemzése a Ludas-i területen. Miskolci egyetem Közleményei, A, Bányászat, 66, 23-33 Kovács J. – Szabó P. – Szalai J. (2004): A talajvízállás idősorok vizsgálata a Duna-Tisza közén. Vízügyi Közlemények, 86, 3-4, 607-624 Lóki J. (1997): Az Alföld általános képe. A dunai Alföld. A tiszai Alföld. In: Karátson D. szerk. (1997): Pannon Enciklopédia - Magyarország földje. Kertek 2000, Budapest, 296-301 Lomb, N.R. (1976): Least squares frequency analysis of unevenly spaced data. Astronomical and Space Science, 39, 447-462 Marton L. (2009): Alkalmazott hidrogeológia. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 459-466, 504-515 Martonné Erdős K. (2006): Magyarország tájföldrajza. Debreceni Egyetem, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen Neppel F. – Somogyi S. – Domonkos M. (1999): Paleography of the Danube and its catchment, Regional cooperation of the Danube Countries in the framework of the International Hydrological Programme of UNESCO. Water Resources Research Center (VITUKI), Budapest 14