A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

13. szekció: A magyar vízgazdálkodás története - Dr. Fázold Ádám (ÉVIZIG): Környezetvédelem alakulása Borsod megyében, különös tekintettel a vízminőségvédelemre

és a Sajó jobbparti (Sajónémeti) vízművek területét. Mind a négy vízmű vízminőség változásait vizsgáltuk 3 héten keresztül. Megállapítottuk, hogy a kutak kiképzésétől és a szűrőrétegtől függően elsősorban különböző kémiai komponensekben történtek változások: - a szulfát tartalom és az össz-keménység emelkedett, - az ammónium, nitrit, nitrát időszakosan jelent meg - bakteriológiai szempontból a coli- és összcsíraszám miatt kifogásolt esetek megszaporodtak. Elsősorban a friss szennyeződés indikátorainak gyakoribb előfordulásai arra utaltak, hogy a talaj megfelelő szűrőhatása az árvizek idején elmarad, illetve lecsökken. A fertőtlenítés hatékonyságának növelése szükséges a szolgáltatott víz minőség biztosítására. A legbiztonságosabb védelmet a védőgátak kiépítése jelenti, mely megakadályozza a kutak körüli védőterületek elöntését. [14] Vezetékes vízzel ellátott településeken a vízminőség klórozás, a hálózat üzemeltetésének ellenőrzése nagy jelentőséggel bírt, mivel ezeknél történt hibák (szennyezések) tömeges megbetegedéseket okoztak. A járványos megbetegedések okainak kivizsgálása, megállapítása szintén feladatkörünkbe tartozott. Víz eredetű járványok veszélye állandóan fennállt, ugyanis több vízmű szakaszosan üzemelt, a hálózatról kiépített közcsapokat provizórikus vezetékekkel használták a lakók, a szennyvíz és ivóvíz vezetékeket szabálytalanul építették magánterülteken, üzemeknél az ivó- és ipari vízvezetékeket felelőtlenül összekötötték, stb. Megyénkben több esetben történt hasmenéssel járó, víz eredetű járványos megbetegedés a hálózatba jutott bakteriális szennyeződések következtében. Kisebb településeknél a kutak vizének csapadékvíz által történő fekáliás eredetű szennyeződései halálesetet is okozó megbetegedéseket is okoztak. [15, 16, 17] Felszíni vizek Felszíni vizek vizsgálata tekintetében a Sajó és mellékfolyóinak szennyezettségét 1958-59 években elsősorban bakteriológiai szempontból vizsgáltuk, kémiailag csak az oldott oxigén és az organikus anyag (mg/l O

2

) tartalmat mértük. Ezek a vizsgálatok a kommunális és ipari szennyezések hatását egyaránt kimutatták. Igazolták, hogy alacsony vízállásnál a Sajó medrében 74%-ban elhasznált, tisztítatlan városi és ipari szennyvizet találunk. Érdekesség, hogy ebben az időszakban a szennyvizek felszíni vizekbe való bevezethetőségénél a hígulás fokát vették figyelembe [18] (500-szoros hígításon felül kezelés nélkül, 300-500-szoros hígítás esetén mechanikai ülepítés, 150-szeres hígításon alul biológiai tisztítás) 1964-66 években az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) munkatársával a Mályi-tó komplex higiénés vizsgálatát végeztük egyrészt, hogy mint kavicsbánya-tó vízminőségváltozásairól szerezzünk ismereteket, másrészt pedig mint üdülésfejlesztési terület strandolási, fürdőzési, sportolási lehetőségekről tudjunk véleményt alkotni. Az OKI ugyanakkor összehasonlító tapasztalatokat szerezzen a különböző típusú tavak minősítésére hasznosíthatósági szempontból. A vizsgálatok eredményei bebizonyították, hogy a vízfolyásokból táplált tavakhoz képest a csapadékot természetes talajszűréssel megtisztított vízzel táplált Mályi-tó „tiszta” vízminőségű. Ennek megóvásához a szerves eredetű szennyeződésektől – mely a köré épített üdülőépületekből eredhet – szükséges megóvni. [19] Talajvízdúsítás Borsod megye vezetékes vízellátásának fejlesztése nem csak a lakosság szempontjából, hanem a rohamosan fejlődő ipartelepítések szempontjából is kiemelt feladat volt. 4