A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

3. szekció: Felszín alatti vízkészlet-gazdálkodás - Kovács József - Kiszely-Peres Bernadett (KÖRKÖVIZIG) - Szalai József (VITUKI): Periódusos jelenségek a Tiszántúl alacsonyabb tengerszint feletti magasságú térszínein létesített talajvízszint-észlelő kutak mérési adatsoraiban

Az Északi-középhegység előterében Ludas és Mezőkeresztes térségében létesített talajvízszint-észlelő kutak, valamint a térségben mért csapadékmérő állomások adatai felhasználásával Kovács F. és Turai E. (2004) végzett a talajvízjárásban mutatkozó periódusok feltárását célzó vizsgálatokat. A csapadék- és a talajvízszint-adatok spektrális elemzése alapján megállapították, hogy mindkét paraméter ciklikus jelleget mutat. Vizsgálataik szerint mind a csapadék, mind pedig a talajvízjárás esetében Ludas térségében 11 éves fő ciklusok és 7 éves, 4,6-4,9 éves továbbá 3,5-3,8 éves, Mezőkeresztes környékén pedig a 11 éves fő ciklusok mellett 7 éves, 3,7 éves, 4,6-4,7 éves valamint 3,1-3,9 éves mellékciklusok mutathatók ki. 7. A talajvízszint-ingadozások periodicitás-becslésének eredményei a Tiszántúl területén Számításaink szerint a Tiszántúl vizsgált területrészén az alkalmazott módszer adatigényének feltételeit kielégítő összesen 120 kút idősorából becsült periódusértékek között ritkábban a 4, 6, 7, 8, 10, 12, 13 és ≥20 év hosszúságú periódusok fordultak elő, melyek mellett igen nagy gyakorisággal voltak kimutathatóak az 1, az 5, 11 és 14-15 év körüli periódusok (7- 8. ábra). 7. ábra. 120 db tiszántúli talajvíz figyelőkút idősoraiból kiszámolt periódusok (±0,5 év) megjelenésének gyakorisága A 7. ábra tanúsága szerint az 1 éves periódus a vizsgált talajvíz-megfigyelő kutak hidrográfjainak 93,33%-ában jelent meg. Szakmai várakozásainknak megfelelően, ez a leggyakoribb, a legtöbb kútban és a legnagyobb intenzitással előforduló periódus. A megfigyelési pontok 6.77%-a esetében ez a periódus nem fordul elő. Okát valamely, eddig feltáratlan, további, akár helyszíni vizsgálatokat igénylő helyi tényezőnek jelenlétének tulajdonítjuk. Az 5 éves (4,51-5,50 év közötti hosszúságú) periódus a tanulmányozott idősorok 51,67%ban jelent meg. Azért helyesebb az öt év körüli periódusok arányát megadni, mert a kiszámolt periódusok, mivel valószínűségi változók mintarealizációról mintarelizációra – más szavakkal idősorról idősorra – kisebb mértékben változnak. Természetesen nem biztos, hogy a periódusok az 5±0,5 éves (leginkább az emberi időszámítási szokások által mesterségesen képzett) időintervallumba sorolásával pontosan tükrözhetjük a nagy valószínűséggel létező természeti jelenség gyakoriságát. Ezért célszerű lehet megvizsgálni, hogy ha valamivel nagyobb időintervallumot engedünk meg, jelentősen növekszik-e az adott periódus előfordulása. Ez feltehetően a hosszabb periódusokra (pl. 11, 15 év körüli periódusokra) lehet érvényes. Az öt év körüli periódus tekintetében, az 5±0,75 éves intervallumba sorolással a gyakoriság 57,50%ra emelkedett. 12