A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
3. szekció: Árvíz- és belvízkockázatok térképezése - Dr. Nagy László (BME): Árvizek humán veszélyeztetése Magyarországon
8 Az előző 100 évben Magyarországon több mint 30 rendkívüli (csúcsdöntő magasságú) árvíz volt. Az összeírt gátszakadások száma meghaladta a 250-t, azonban csak az 1956 évi jeges árvíznél szólnak az emlékek öt halottról 4 . Magyarország területén gátakkal védett területen humán áldozatok és kitelepítettek száma a 3. táblázatban található. A XX. században a Zala 1941 évi árvizétől eltekintve megállapítható, hogy a gátak megfelelő védelmet biztosítottak az ártéren élők számára, az árvízvédelmi rendszer jósága miatt csak alacsony humán veszélyeztetettséggel kell számolni. 5. ÁRVIZEK HUMÁN VESZÉLYEZTETETTSÉGE A történelmi katasztrofális eseményeket a kár nagyságával, az elöntött terület méretével, a kitelepítettek és az áldozatok számával, a sérült és összedőlt épületek és hidak számával, valamint a tönkrement utak és vasutak hosszával tudjuk jellemezni, összehasonlítani. A történelmi adatok feldolgozásánál tudomásul kell venni, hogy 100, 500, 800 évvel ezelőtt nem a mainak megfelelő volt a népsűrűség, a lakosság eloszlása, a szociális berendezkedés, a rendkívüli események előre jelezhetősége, stb. A 2. évezred, a XIX. és a XX. század árvízi „nagykatasztrófái” (Nagy 2000) valamint a XIX. század második felének kárpát-medencei árvizei által okozott humán veszteség által számított visszatérési idő szerepel a 2. ábrán. 2. ábra Földi és Kárpát-medencei árvizek humán veszélyeztetettsége 4 Ötven év alatt hivatalosan nem volt az árvíznek áldozata, így az 1956 évi árvíznek sem.