A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
15. szekció: A magyar vízgazdálkodás története - Boros Gabriella (ÉKTVF): Város épül – Kazincbarcika megalapítása és kialakítás során elvégzett vízimunkák
3 1. Múlt-kor: A mai város helyén 3 falu volt található, Berente, B a rcika (Alsó- és Felsőbarcika) , Sajók azinc. 1945 után a Barcik a és Sajókazinc közötti régi bányabirtokosi területeket kiosztották, 1949ig k étszáznál is több ház épült itt. Barcika és Sajókazinc kezdett egybenőni, szükségessé vált a két község egyesítése. 1947ben ideiglenesen létrejött a Kazincbarcika név, de hivata los jóváhagyása csak 1954ben, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 1.006/1954. (I. 28.) számú, várossá nyilvánító határozatával történt meg. (Papp, 1974.) „A II. világháború után a szocialista gazdaságpolitika az ország erőteljes és gyors iparosítását tűzte ki célul. A tervben fontos szerepet játszott a Sajó-völgy jó közlekedés-földrajzi adottságaival, a szénmezőkkel és a már meglévő bányászattal. A növekvő szénmennyiséget célszerű volt helyben felhasználni, ezért a kis kapacitású barcikai erőművet egy korszerűbbel kellett felváltani. A mezőgazdaság nitrogénműtrágyával való ellátására vegyi üzemet kívántak létesíteni a Sajó vizére és és a bányák kokszolt szenére alapozva. Hőerőmű, szénosztályozó, kokszolóüzem, bányagépjavító és műtrágyagyár építése, a bányák korszerűsítése, bővítése, - nyilvánvaló volt, hogy ennyi ipari üzem munkaerőigényét a környék településeinek lakossága nem képes kielégíteni, ezért határozat született egy új város felépítéséről.” (Wikipédia) A város építése az 1950-es I. ötéves terv része volt. A korabeli beszámolókból kiderül, hogy az építés előtt, de gyakorlatilag annak megkezdése után is a helybéliek nem igazán tudták, hogy mi fog létesülni, majd amikor híre kelt, akkor pedig nem hitték, hogy megvalósul. (Géczi & Nagy, 1956.) 1.1. Az eredeti állapotok bemutatása morfológiai, településszerkezeti és vízföldrajzi szempontból „A táj természeti adottsága rendkívül gazdag. A Tardona-patak völgyében épülő új várost – mely észak, északkeleti irányban a Sajó-völgyében lévő ó-várossal csatlakozik – a keleti irányból dél és délnyugat irányban, mintegy félkörbe húzódó szeszélyes hullámzású dombsor övezi. A város építése az említett völgyben az ó-város felől enyhén emelkedő mintegy 8-10 méter átlagmagasságú platón történik.” (Géczi & Nagy, 1956.)