A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
14. szekció: Vizes élőhelyek védelme - Tamási Enikő (EJF): Ártéri vizes élőhely-rendszerek rekonstrukciós tervezésének tapasztalatai Gemenc és Béda-Karapancsa példáján
Összességében elmondható, hogy a hordalékszállítás a tervezés és a mérési programok összeállítása során sem a jelen projektben, sem a mindennapi gyakorlatban nem kap kellő hangsúlyt, pedig a hullámtéri területeken a Duna vízszintsüllyedéséből fakadó elöntési gyakoriság- és tartósság csökkenésén kívül a legtöbb és legjellemzőbb probléma a hordaléklerakásból származik. Ennek megfelelően vízrendszerenként összegyűjtöttük a projektben beavatkozással érintett területeken a hordalékszállítással kapcsolatos ismereteket, megvizsgáltuk a tervezett beavatkozások hatását, valamint – a legszükségesebb esetekben – javaslatot tettünk az esetleges monitorozás, a projekt hatásainak vizsgálata során a hordalékszállítási folyamatok megismeréséhez elengedhetetlenül elvégzendő hidrometriai feladatokra. 4.3. Árvízvédelem és folyamszabályozás A projektterület (1433 – 1569 fkm) árvízvédelmi szempontból 3 Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság és 1 saját védvonallal rendelkező önkormányzat (Baja) területéhez tartozik. Az érintett öblözetek száma hat. Az árvízvédelmi vonalak és egyéb műtárgyak tervezéshez a 15/1997. (IX. 19.) KHVM rendelet adja meg a mértékadó árvízszinteket. A mértékadó árvízszint számítási alapja az 1 %-os előfordulási vízhozamhoz tartozó vízfelszín abszolút magassága a magyarországi folyókon. Ez alól kivétel a Duna Budapest – déli országhatár közötti szakasza, ahol a mértékadó árvízszint az 1956-os jegesárvíz szintje, amely változó mértékben (24 – 223 cm) az eddigi jégmentes LNV felett tetőzött. A védvonalak szintjét a mértékadó árvízszint felett 1 m-es biztonsággal kell megépíteni. A megfelelő magasság mellett a védvonalak állékonysága és a védvonalon, vagy alatta szivárgó vizek figyelembe vételével kerülnek megtervezésre. A kiépítettség akkor megfelelő, ha mind magassági, mind állékonysági és szivárgási szempontból megfelelő a védvonal. A mértékadó árvízszint a hullámtér felett 2 – 4 m magasan húzódik, így a hullámtérben lévő nyári gátak korona szintje felett van. A hullámtér egyéb részei is víz alá kerülnek. A hullámtér elöntési folyamata nem teljesen ismert, mivel a dinamikus, sok összetevős jelenség nyomon követésére alkalmas modell és területi információ nem áll rendelkezésre. Ez megbízhatóan légifotók és/vagy űrfelvételek sorozatának kiértékelésével, a mellékágak, holtágak és az azokat összekötő fokok részletes felmérésével lenne feltárható. A projektterületen tervezett műtárgyak és beavatkozások hatása nem mérhető, vagy a beavatkozásoknak nincs hatása az árvízvédelmi létesítmények védképességére, a nagyvízi meder (középvízi meder + jobb- és balparti hullámtér) vízszállítására. A tervezett beavatkozások várható hatása a középvízi meder viszonyaira nem jelentősek, elhanyagolgatók. A mellékágak, vízrendszerek vízkivételi pontjainak a hordalékviszonyok miatti áthelyezése vagy nem indokolt, vagy a helyszíni adottságok miatt nem tekinthető reálisnak. Ugyanakkor hosszabb távon a Móric-Duna vízellátásának áthelyezése elképzelhető, de ez részletesebb vizsgálatokat igényel. A tervezett beavatkozások hatása a hajózási vízszintre nem számottevő, a hajózási érdeket nem sért. 5. Tervezés Valamennyi tervezett kivitelezés esetében általános érvényű, hogy a tervezés előkészítő szakaszában (elvi engedély beszerzés, megvalósíthatósági tanulmány készítés) meg kell pontosan határozni a célt, le kell folytatni az érintettekkel az üzemeltetésre és a műszaki igényekre vonatkozó egyeztetéseket, valamint meg kell határozni a célok eléréséhez szükséges műszaki megoldásokat. Az egyeztetések lefolytatása és az érintettek hozzájárulásának beszerzése különösen fontos, ha a projekt kedvezményezettje és az érintett terület kezelője nem azonos. Jelen esetben a cél és az annak eléréséhez szükséges műszaki megoldások meghatározása valamennyi érintett bevonásával és egyetértésével megtörtént, azonban az üzemeltetésre vonatkozóan nem született végleges megállapodás, amely mint kiderült, az engedélyezési eljárás lefolytatását jelentősen hátráltatja. 5.1. Kotrás A tervezett kotrási munkák részben az érintet mederszakaszok jelentősen feliszapolódott szakaszainak iszaptalanítását és a tározótérfogat növelését, részben a területen található jelentősebb fokok vízszállító képességének növelését szolgálják. A nagytömegű iszaptalanítási munkák alapvetően hidromechanizációs technológiával, a fokok kotrása szárazkotrással került betervezésre. A tervezett technológiák az általánosan alkalmazottakkal azonosak, a körülmények azonban az érintett területen a megvalósítás szempontjából az átlagoshoz viszonyítva lényegesen eltérnek A kivitelezést az alábbiak befolyásolhatják jelentős mértékben: Az érintett terület a Duna árterén van, a kivitelezést mindenkori vízállás lényegesen korlátozhatja (pl. árvízi helyzet) Természetvédelmi terület, a védett növény-és állatvilág védelmére meghatározott kivitelezést korlátozó időszakok (pl. költési idő)
