A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

9. szekció: Csatornázás, szennyvízelvezetés és -tisztítás - Botos Tamás - Minczér Annamária (ÉDV Zrt.): Alternatív energiaforrások hasznosításának lehetőségei az Esztergomi szennyvíztisztító telep energiafelhasználásának csökkentése érdekében

után (denitrifikáló, foszfor kicsapatás, iszapstabilizátor építése) érdemes a technológiát

áttekinteni és a rendszerben rejlő hőt hasznosítani. Ha az egyszeri beruházással 5-7 éves megtérülési időt figyelembe véve lehetőség nyílik

további hőenergia hasznosítására, akkor azt meg kell tenni. A környezettudatosság kötelez minket minden olyan tevékenységre, amivel a környezet

terhelését tudjuk csökkenteni - márpedig a technológiában rejlő hőenergia hasznosítása ezt

eredményezi - a hosszú távú nyereség mellett. További lehetőség nyílik az anaerob iszaprothasztás, biogáz előállítás felhasználásával. Cél: Szerves anyagok anaerob bomlásából keletkező gázok energetikai célú hasznosítása. Tekintsük át a lehetőségeket, de ne csak az Esztergomi, hanem a Dorogi szennyvíztisztító

telep kapacitását is vegyük számításba. (A két telep távolsága lehetőséget biztosít arra, hogy a

sűrített iszapot az egyik helyről átszállítsuk a másikra.) Esztergom és Dorog szennyvíztisztító telepén összesen 31.905 m

3

/év sűrített iszap keletkezik. Esztergom: 21.655 m

3

/év Dorog: 10.250 m

3

/év összesen: 31.905 m

3

/év Ezt napokra lebontva – egy évben 254 nap figyelembe vételével – 125,6 m

3

/nap sűrített

iszappal lehet számolni, ami átszámolva 875 kg/nap szerves anyagot jelent. A lebomlott 875 kg/d szerves anyagból 656 m

3

/d biogáz keletkezhet. Gázmotorokban elégetve 1.312 kWh/d villamos energia, és 1.574 kWh/d hőenergia nyerhető

(elektromos energia: 478.800 kWh/év; hőenergia: 574.656 kWh/év), melyből a szennyvíztisztító telep hő-, és villamos energia igényét lehetne kielégíteni (pl.: szivattyúk, légfúvók,

keverők, iszapvíztelenítő centrifuga, valamint a víztelenítő gépház, és garázsok fűtése). Adalékanyagok hozzáadása növeli a keletkező biogáz mennyiségét (pl.: zsírfogóból származó

hulladék, állattartó telepekről származó trágya). Beruházási költsége viszonylag magas (130 – 160 millió Ft.), azonban EU-s vagy hazai pályázatokkal csökkenthető az önerő igénye. (Megtérülési idő 10-15 év.) Természetesen az üzemeltetési költségeket is figyelembe kell venni, de a rothasztó fűtése a

hőenergia hasznosításával megoldható. Emlékezzünk vissza a 2. diagramra, ahol a szennyvíztisztító telep energiaszükséglete látható.

Az egy éves energiaszükséglete a telepnek 1.170.000 kWh. Az előbbi számításokat figyelembe véve 478.800 kWh/év biogáz villamos energia nyerhető, mely a 2009-es év

energiafelhasználásának ~40%-a. (13.201. e Ft.) A 574.656 kWh/év hőenergia mennyiséggel a rothasztó és az épületek fűtését, így a

présüzem, műhely fűtését lehetne megoldani, amivel szintén villamos energiát válthatnánk ki. Mivel az iszaprothasztással a sűrített iszap térfogata 42%-ra csökken, így ennek

víztelenítésével jóval kisebb mennyiségű iszapot kell Tatabányára szállítani és lerakni. 31.905 m

3 sűrített iszapból rothasztás után 13.400 m

3 iszap keletkezik, amit ha víztelenítünk,

akkor 2.977 m

3 szállítandó iszap marad. A rothasztás nélkül keletkezett 7.088 m

3-rel szemben annak csak a 42%-át, vagyis 2.977 m

3 iszapot szükséges Tatabányára szállítani, ami a szállítási költség, továbbá a környezetterhelés jelentős csökkenését is eredményezi!