A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

8. szekció: A balneotechnika időszerű kérdései - Tósné Lukács Judit (PRAXIS "PRO AQUA" Kft.): A Balfi ásványvízelőfordulás új földtani koncepciója és védettsége

5 Ez a kifejlődés jelenti az átmenetet a Rákosi Mészkő Formáció sekélytengeri zátony

képződményei felé, amely kifejlődés csak kisebb foltokban található a kutatási területen.

Felszínen a Gomba-hegy lábánál, míg elfedett helyzetben, a Fürdő területén, az eltömedékelt

K-52 fúrás rétegsorában található meg. A miocén későbbi üledékei a pannonban történt hegyszerkezeti mozgások eredményeként

lepusztultak, jelenleg már nem találhatók meg. A pannon elején - közepén a terület medence peremi helyzetet foglalt el, így képződhetett a

kavicsos homokból, homokos, jól polírozott gyöngykavicsból felépülő, a Kisbéri Kavics

Formációba sorolt 5-20 méter vastagságban előforduló üledék összlet. A képződmény nem

regionális elterjedésű, sem a fürdő, sem a palackozó területén lefúrt kutak rétegsorában, nem

fordul elő. A középső pannon következő üledékciklusában az agyagmárgás, aleuritos, finom homokos

rétegződésű Száki Agyagmárga Formáció szublitorális képződményei települtek. A fürdői

kutak rétegsorában még megtalálható, de a palackozó területéről már hiányzik. A felső pannon képviselője a folyó és jég szállította, közepes és finom szemű homokos,

homokkő, aleurit, márga, agyag, agyagmárga rétegekből felépülő, 10 - 20 méter vastagságú

Zagyvái Formáció összlet, amely a Kisalföld felé több száz méter vastagságúra nő. Sem a

fürdői, sem a palackozói kutak nem harántoltak ilyen képződményt. A negyedidőszak jellegzetes üledékei a lejtőtörmelékek és a folyóvizek szállította durva-, és

finom-hordalék. A holocénben tavi és folyóvízi mocsári üledékek keletkeztek. A jelentős tektonikus mozgások következményeként ezek a képződmények egymás mellett a

felszínen is megtalálhatók. (Balf környezetének földtani térképe – 12. melléklet, A Balfi

modell terület felszíni földtani térképe – 13. melléklet) Vízföldtani jellemzők, a felszín alatti vizek A Soproni – hegység nem önálló vízföldtani tájegység. Földtani és szerkezeti jellege egyaránt

az Alpokhoz köti. Vízfelvétel és vízleadás szempontjából igen eltérő képződmények találhatók egymás

szomszédságában. Jelentős nagyságú területen bukkan a felszínre a soproni és brennbergi palasziget, valamint a

hasonló kőzettani és vízföldtani tulajdonságokkal rendelkező rust – fertőrákosi és

halászkunyhói metamorf rögvonulat. A kristályos pala és gneisz, rossz vízvezető, és tároló, gyakran vízrekesztő. Bennük a

vízmozgás csak a repedezettebb zónákhoz, illetve a felaprózott kőzetből lehordás útján

keletkezett lejtő-, és hegylábi törmelékekhez kötődik. A törmelékeken keresztül fakadó

források vízhozama, 100 - 150 l/perc. A nagy üledékképződési hiánnyal, a paleozoós alaphegységre települt középső miocén, helvét

rétegek sem bizonyulnak jó vízadó képződményeknek. Egyrészt korlátozott utánpótlódásuk,

másrészt települési szerkezetük, fácies kifejlődésük szab határt vízadó képességüknek. A

képződményből fakadó források vízhozama, átlagban 60 l/perc. Vízrekesztőnek minősíthető a torton – bádeni agyagmárga. Az 1977 és 1994 között a Sopron környékén, és a Kisalföld területén végrehajtott, vízföldtani

kutatást szolgáló, geofizikai vizsgálatsorozat (geoelektromos, szeizmikus, tellurikus,

polarizációs vizsgálatok) egyértelműen azt mutatta, hogy Kópháza és Nagycenk, illetve

Fertőboz és Hidegség (Fertőhomok) között húzódik egy olyan kiékelődési - kimeddülési sáv,