A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

8. szekció: A balneotechnika időszerű kérdései - Tósné Lukács Judit (PRAXIS "PRO AQUA" Kft.): A Balfi ásványvízelőfordulás új földtani koncepciója és védettsége

1 A BALFI ÁSVÁNYVÍZ-ELŐFORDULÁS ÚJ FÖLDTANI

KONCEPCIÓJA ÉS VÉDETTSÉGE Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök A palackozó fejlődése – az adatnyerés lehetősége A vízügyi szakma 1961-ben kezd élénken foglalkozni a balfi terület adta lehetőségekkel.

Több ankét, értekezlet, megbeszélés megtartása-, tanulmány-, és cikk megjelenése után, 1969ben kötik meg a szerződést, mintegy 100 millió Forint értékben, a savanyúvíz hasznosítására

irányuló kutatás elvégzésére. A jelentős munkára a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat kapott megbízást. 1973-ban, a Hidrológiai Tájékoztatóban látott napvilágot, a fürdő területén elvégzett fúrásos feltárás

eredményeit bemutató szakcikk, 1978-ban pedig a palackozó területének földtani – vízföldtani

képét rajzolták meg, ugyanebben a folyóiratban. Természetesen a kutatások eredményei fejlesztésekre sarkalták a tulajdonos – üzemeltetőket.

Mind a fürdő, mind a palackozó területén új kutak fúrására, és ezzel nagyobb mennyiségű víz

kivételére került sor. A mennyiségi oldal biztosítása után, 1990 - 1994-ben a minőség védelme kerül előtérbe, a

Szanatórium kijelöltette a fürdő kútjainak hidrogeológiai védőidomát. A palackozó üzem utóbbi 25 évének története, a lassú de folyamatos fejlődés története. 1978 előtt még nagyátmérőjű ásott kutak szolgáltatják a talajvizet az ásványvíz

palackozáshoz. A körültekintő kutatás azonban, felhívta a figyelmet a sérülékeny

vízminőségre, így az akkori tulajdonos, a Győr – Sopron megyei Szikvíz-, Üdítőgyártó és

Szeszfőzde Vállalat két, 30 méternél is mélyebb kutat furat a biztonságos vízbeszerzés

érdekében, az ásott kutakat felszámolja. A vízjogi üzemeltetési engedély már a két mélyfúrású

kút, a Balf K-4 és Balf K-5 kutak vizének palackozására szól. 7.500 m

3

/év / 2 kút A 90-es évek első felében gazdát cserél az üzem, s a Kékkúti Ásványvíz Kft folytatja tovább a

balfi víz palackozását. 1998-ban 5 pontos kutatást hajt végre a területen, s az egyik kutató

fúrást, Sopron K-73 OKK számon, termelőkúttá alakíttatja ki. Ekkor még nem volt szó a

termelés volumenének növeléséről, csak mennyiségi biztonságot kívánt a tulajdonos

létrehozni. Ekkor mélyülnek le az üzem monitoring kútjai, a Sopron K-81 (talajvíz) és a

Sopron K-82 (termelt rétegvíz). Az újabb tulajdonos váltást, már a fejlesztések sorozata követi. A jelenlegi tulajdonos, PET – PACK Kft, 1999-ben, először környezeti hatásvizsgálatot készíttet a tervezett víztermelés

hatásának prognosztizálására, majd újabb, tartalék kutak kiképzése mellett dönt. 2002.

szeptember - októberben a gyengén működő, homokolódó kútjai helyett, lefúratja az új

Sopron K- 74, és Sopron K-75 OKK kutakat,s azok próbaüzemével végrehajtja a

szanatóriumi-, és a palackozó kutak víztermelés egymásra-hatás vizsgálatát. Közben elvégzi

az üzem rekonstrukcióját is. 7.500 m

3  30.000 m

3

/év /3 termelő, 2 tartalék, 2 monitoring kút