A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
8. szekció: A balneotechnika időszerű kérdései - Havas András - Varga Tibor (Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Rt.): A Soproni fürdők fejlesztésének és üzemeltetésének érdekességei
Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű ZRt. 13 4. A soproni fürdők jövőképe a. Csik Ferenc uszoda – Lővér fürdő fejlesztési terve Az alábbiakban ismertetésre kerülő fejlesztési elképzelés szakértői bírálatok és konzultációk során szerzett tapasztalatok, javaslatok figyelembe vételével került kialakításra. A fejlesztési elképzelés elvi építési engedély szinten került kidolgozásra. A megrendelői igénynek megfelelően a megvalósítást több szakaszban lehetséges elkészíteni, ezek a szakaszok egymástól függetlenek, bármilyen sorrendben megvalósíthatók: 1. Fedett uszoda bővítése. 2. Gyermek medencék elkészítése, kiszolgáló épületekkel. 3. Szabadtéri főépület átépítése és felnőttek szabadtéri élményfürdőjének építése. 4. Rekreációs fürdő építése a Sörházdombon. Korábbi európai építészeti ajánlások szerint egy ~50.000 fős város fürdőjének vízfelülete (úszó, sekélyvizű, pancsoló, műugró medence) 3700 m2. Sopront, és fürdő tekintetében a környező „konkurencia” miatti kis vonzáskörzetet figyelembe véve a tervezett medencefelület ~4300 m2, ez a méret ~60.000 fős létszámnak felel meg. A sörházdombi rekreációs fürdő, ezen felül biztosít férőhelyet. A Csik Ferenc uszoda bővítése: Az épület, mint tervezőjének egyéb alkotásai is, szigorú szimmetria szabályai szerint épült. Bővítése – kilépve a centrikusságból – szintén valamilyen tengely melletti szimmetria szerint képzelhető el, a hely és a telek adottságai miatt nyilván a fürdő szabadtéri részének felhasználásával. Az észak-déli tengely hangsúlyozásával az 1000 fős öltöző tömegét megtükrözve javasolja a tervező kialakítani a bővítést. A jelenlegi medencetérből galérián lehet lejutni az új épületrészhez. A két épületrész forgalmi kapcsolata feltételezi a jelenlegi pénztárak és öltözők közös, mármint a sport és élményfürdő medencék kiszolgálását. A pénztár és előcsarnok bővítése nem indokolt, az öltözők viszont átalakításra szorulnak. A bővítéssel elválik egymástól a sportcélú és fürdőzés célú medencehasználat. A meglévő épület úszó és tanmedencéje csak sport célokat szolgál, a bővítmény élményfürdőként használható. A jelenlegi nemenként elválasztott öltözőket koedukálttá kell tenni. Ezzel növekszik a kapacitásuk és a nemenkénti eltérő mennyiségi használat is kiegyenlítődik. A jelenlegi női öltöző szolgálná a sport, a jelenlegi férfi öltöző szolgálná a vegyes sport és élményfürdő használatra érkező vendégeket. Ezen öltöző alatti sport öltözők megszüntetésével az átalakított öltöző kétszintes, így a vendég akár közvetlenül a sport, illetve akár közvetlenül az élményfürdő részbe tud érkezni. Az új épületrész funkcionálisan kétfajta használatot tartalmaz, mindkettő élményfürdő jellegű kialakítással. A keleti szárny a „csendes” övezet. Itt kapnak helyet a kapcsolódó rekreációs szolgáltatások (szaunák, gőzfürdő, masszázsok, illatkabinok stb.). A középső fürdőcsarnokban elhelyezett strandmedence vegyes használatú, a nyugati szárny a „hangos”, fiatalok számára készült élményfürdő. Mindkét (hangos-csendes) medencetérből ki lehet úszni a kora nyári, kora őszi időszakban üzemeltethető külső medencékbe (1. kép). Üzemen kívüli állapotban merülő fallal ezek a külső medencék leválaszthatók. A bővítmény kereskedelmi kiszolgálása a galérián elhelyezett büfével biztosított.
