A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

8. szekció: A balneotechnika időszerű kérdései - Dr. Dobos Irma (nyugdíjas): A balfi ásványvíz megismerése és hasznosítása

4 2. kép. Az új gyógyszálló (1975) 3. kép. Ivókút az új fürdőépületben A földtani környezet és a vízföldtani viszonyok A Fertő tó melletti Balf község területén és közvetlen környékén a legidősebb földtani

képződmény az É-D-i irányú Ruszt-Mörbisch-Balf-Harka-Deutschkreutz-törés mentén

kiemelkedő ruszt-fertőrákosi vonulat magvát képező kristályos pala. E paleozóos

képződmény erodált térszínére miocén üledékek települnek. A 100 m-nél is vastagabb bádeni

agyag felett repedezett, porózus lajtamészkő követezik, majd szarmata homok, laza homokkő,

agyag és agyagmárga sorozat zárja az üledéksort. A felszíni üledékeket nagy összefüggő

területen pliocén és negyedidőszaki kavicsos, mészkő-törmelékes homok, agyag, valamint holocén tőzeges agyag és tőzeg képviseli. Vizsgált területünk a balfi és a határon túl a

Deutschkreutz-i ásványvízre terjed ki. A miocén végén keletkezett É-D-i irányú törés azért is jelentős, mivel e vonal mentén számos

ásványvíz lép a felszínre. Hidrogeológiai szempontból emellett a néhány méteres, esetleg

néhány 10 m-es vetők is fontos szerepet töltenek be. Az egyes források, illetve kutak