A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
7. szekció: Vízellátás, vízkezelés - Virág Margit (VIZITERV Environ Kft.) - Szűcs Péter (Miskolci Egyetem): Országhatárokkal osztott vízbázisok modellezése, Szatmárcseke-Beregszász térségében
10 9. ábra A Szatmárcsekei távlati ivóvízbázis védőidoma 50 éves elérési idő esetén Az elvégzett számítások alapján megállapítható, hogy ha az ukrán területen kisebb mértékű vízkivételt feltételeznénk, akkor ott még mélyebbre nyúlnának be a magyar oldali távlati ivóvízbázis védőterületei. Nyilvánvaló, hogy amennyiben a határ mindkét oldalán fokozódik a felszín alatti vízkivételek nagysága, akkor az a depressziós tölcsér növekedésével jár. Mindez tehát a felszín alatti áramlási tér hidraulikai viszonyainak és a kitermelhető felszín alatti vízkészleteknek az átrendeződését eredményezheti mindkét ország területén. Összefoglalás A magyar-ukrán határ két oldalán levő felszín alatti vízadó rétegek sajátos kőzettani kifejlődéssel és áramlási viszonyokkal rendelkező egységes hidrogeológiai rendszert képeznek. A környezetvédelmi és ökológiai problémák feltárása és megoldása a két ország határ menti területeinek legaktuálisabb kérdései közé tartozik, mellyel foglalkozni kell. Ezért javasoljuk a határ menti együttműködés kibővítését és közös metodika kidolgozását a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelmére irányuló kérdések vonatkozásában is. Az elvégzett munkák eredményeiből arra a következtetésre juthatunk, hogy jelen projekt keretében megalkotott regionális modell további gondozása és fejlesztése szükséges. Ahhoz azonban, hogy a határ menti felszín alatti vízkészlet gazdálkodást irányítani és ellenőrizni lehessen, elengedhetetlen feladat a megfigyelési pontok megfelelő hálózatának kialakításával megalkotott közös monitoring rendszer létrehozása. Ennek a hálózatnak olyan regionális megfigyelő hálózatként kell funkcionálnia, mely magába foglalja a felszín alatti vizek áramlási rendszerének teljes területét: a beszivárogtató, a semleges nyomásállapotú, illetőleg a feláramlási területeket egyaránt. Ezen elv alapján a létesítendő megfigyelő kutakat sugár irányban, négy szelvény mentén célszerű kialakítani.
