A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

7. szekció: Vízellátás, vízkezelés - Virág Margit (VIZITERV Environ Kft.) - Szűcs Péter (Miskolci Egyetem): Országhatárokkal osztott vízbázisok modellezése, Szatmárcseke-Beregszász térségében

3 közötti nyomáskülönbség mutat. A rétegvizek áramlási iránya a terület É-i részén K-Ny-i, míg a terület jelentősebb részén ÉK-DNy-i irányú [8]. A természetes állapotbeli

viszonyokat alapul véve ukrán oldali szakértői becslés szerint, a felszín alatti vizek

fajlagos hozama átlagosan 0,8 em

3

/nap/km. A felszín alatti áramlási terület figyelembe

vett szélessége 80 km. A Magyarország területére érkező táplálás nagysága 64 em

3

/nap. A Kárpátaljai síkság teljes területén a kitermelhető hideg édesvízkészlet becsült nagysága 1,1

millió m

3

/d-re tehető [7]. A vizsgált vízadó rétegek 100-150 m között helyezkednek el a terepszint alatt, ukrán oldalon pedig 60-100 m-re becsülhető a hideg édesvizeket tároló

összlet vastagsága. A termál ásványvízkészlet hőmérséklete 37-70 0

C, a készlet kapacitása

ukrán oldalon kb. 50 em

3

/nap, a vízadó rétegek mélységbeli elhelyezkedése max. 1,2 km. A feldolgozott földtani rétegsorok és földtani szelvények alapján is egyértelművé vált, hogy a kavicsos, görgeteges részeken a felső pár méteres fedőt leszámítva egyetlen réteg

összlettel van dolgunk. Így a pleisztocénben tárolt víz esetenként talajvíz jellegű, ahol a

felülről jövő szennyeződések kivédésének egyetlen lehetséges módja a szűrés adta

lehetőségek kihasználása. Ezért területünkön a pleisztocén alsó szintjeire való települést

láttuk célszerűnek a közműves vízellátás tervezésével. A vizsgálati terület D-i határán a

Tisza folyó Szatmárcseke – Tiszabecs közötti partszakaszán jelentős partiszűrésű

készletekkel is számolhatunk. Magyarországon a Tisza folyó bal partján SzatmárcsekeTiszakóród térségében 35 em

3

/nap kapacitású vízbázis került megkutatásra. Ez a

megkutatott felszín alatti vízkinyerő hely stratégiai jellegű ún. távlati vízbázisként szolgál,

mely a jövőbeni fejlesztések kapcsán előálló vízigények kielégítésére termelésbe vonható. Ukrán területen is nagy kapacitású vízbázisok találhatók, a Beregszász várost ellátó

mezőgecsei vízbázis 40 em

3

/d, az ungvári vízbázis pedig 133 em

3

/d kapacitással

rendelkezik. Ezen kívül lehetséges vízkivételek várhatók még a Mezőkaszony és Muzsaly

térségi bányászati tevékenységek folytatás ill. bánya nyitások kapcsán. A szükségessé váló

bányászati víztelenítések akár 100 em

3

/nap kapacitású vízkészlet kitermelését is

eredményezhetik. Hidrodinamikai modellezés A modellezés célja: - potenciál (vízszintek) meghatározása (depresszió), - szivárgás irányának meghatározása, - szivárgási sebesség meghatározása, - áramvonalak meghatározása. A regionális léptékű hidrodinamikai modellezés feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a

határral osztott felszín alatti rétegzett vízadó fenntartható vízgazdálkodását a jövőben biztosítani lehessen. Emellett így megvalósítható az is, hogy vízgyűjtő alapú, az EU

Vízkeret Irányelvével harmonizáló hidrogeológiai vizsgálatokat végezhessünk a térségben [9]. A hidrodinamikai modell elvi sémáját a 2. sz. ábra szemlélteti.