A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

7. szekció: Vízellátás, vízkezelés - Gőcze Ferenc - Horváth Csaba - Lux Ferenc (BDL Környezetvédelmi Kft.) - Varga Ákos (Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Zrt.): Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Zrt. által üzemeltetett víziközmű-rendszerek jelenlegi és távlati terheléseinek és kapacitásainak vizsgálata II. ütem. Részletes rendszervizsgálatok

19 3.2.5. Nitrifikáció és az idegen vizek közötti összefüggés A részletes adatsorok azt mutatják, hogy 2008. január-április között a nitrifikáció nem, vagy

csak részlegesen működött. Ennek következtében a tisztított szennyvíz NH

4-N és összes-N tartalma az előírt határértékek fölötti volt. A nitrifikáció (ammónia lebontása) csak 2008.

áprilisában állt helyre, amely valószínűleg a szennyvíz hőmérsékletének emelkedésével

magyarázható. Ugyanez fordult elő 2009. január-április időszakában is. Ez a jelenség valószínűsíthetően a szennyvíz lehűlésével magyarázható (a nitrifikálás + 12 C alatti szennyvíz hőmérsékleten nem tartható üzembiztosan). Amennyiben ez az alacsony

szennyvíz hőmérséklet egybeesik egy hóolvadásból származó idegen víz beérkezéssel, a

biológiai tisztításban résztvevő nitrifikáló mikroorganizmusok életműködése lecsökken, a

nitrifikálás leáll és csak a szennyvíz hőmérsékletének áprilisi + 12 C fölé emelkedésével áll

vissza. Javasolt beavatkozási lehetőség a szennyvíztelepen a nitrifikáció fenntartása érdekében a télvégi hidegebb szennyvizek estén is: a műtárgyak lefedése, amellyel a műtárgyakban levő

vízhőmérséklet csökkenése minimalizálható. A tapasztalat szerint a szennyvíz hőmérséklete

ezzel 1-2-3 C hőmérséklettel magasabb lehet, mint lefedés nélküli állapotban, vagyis a +12°C-os vízhőmérséklet és így a nitrifikáció is biztosítható. A lefedéssel az esetleges

szagproblémák is kiküszöbölhetőek. Mindezek alapján a Fertőmenti szennyvíztisztító telep kapacitáshiányossága a csapadékos

időjárás esetén beérkező jelentősen nagyobb mennyiségű idegenvizet jelenti. A technológia 1900 m

3

/d szennyvíz mennyiség fogadására és kezelésére tervezett, a nagyobb,

főként téli időjárás esetén beérkező idegenvíz (csapadék-hólé) a szennyvíztisztítási

technológiában a nitrogén formák előírt határértékeinek betartását gátolja. A nitrifikálást hideg időjárás esetén a tervezettnél (3,5 kg/m

3

) magasabb iszapkoncentráció (és

ezzel együtt magasabb iszapkor) biztosításával lehet elérni. Ennek azonban az utóülepítők

felületi lebegőanyag terhelhetősége gátat szab, mert a nagyobb szennyvíz mennyiség az

iszapnak az utóülepítőkből való kimosódását eredményezheti. A kapacitásbővítést ezen telep esetében a hálózaton javasolt végrehajtani, azaz az

idegenvizek (csapadékvíz és hólé) beérkezését kell meggátolni, pufferkapacitások beépítésével. A várható szennyvízelvezetési igények és a rendelkezésre álló főművi kapacitások

összevetése átlag és csúcs fogyasztás esetén: a Fertőmenti rendszer (Fertőendréd) szárazidei

terhelése kisebb, mint a telep hidraulikai kapacitása. Az átlagos hidraulikai terhelés 5-6%-kal haladja meg a kapacitást, míg a maximális terhelés jelentősen nagyobb, mint a telep

kapacitása. Megjegyezzük, hogy a számlázási adatokból származtatható maximális kibocsátás

is jelentősen nagyobb a kapacitásnál, ezért kijelenthető, hogy a telep nem csak az idegen

vizek (csapadék) jelenléte miatt túlterhelt hidraulikai szempontból. 3.3. A Lövő Térségi szennyvízelvezető és tisztító rendszer A Kapacitáshiányos rendszerek c. tanulmány I. ütemében a 2004-2007. évi adatok alapján, illetve az akkor ismert fejlesztési igényeknek megfelelően a Lövői szennyvíztelep biológiai

tisztítási kapacitása volt elégtelen. 2008-ban a telep fejlesztését leginkább indokló PET

Hungária Kft. saját beruházásában megvalósította az ipari szennyvíz előkezelőjét, így a lövői

telep tervezett fejlesztése, kapacitásbővítése okafogyottá vált.