A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
1. szekció: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés - Váradi Zsolt - Fehér Gizella (ADUKÖVIZIG): Szennyvíztelepek kibocsátásainak hatása kis vízfolyásokra – tapasztalatok az ADUKÖVIZIG területén
13 19.-20. ábra: Nagy mennyiségű élő baktérium sejt, fonál, pehely a tisztított szennyvíz kifolyása alatt A telep alatt 500 m-re vett minta poliszapróbikusnak bizonyult (S= 4,0), a szennyvízterhelést indikáló baktériumok mellett (amelynek mennyisége a planktonban még nagyobb volt) több volt az állati ostoros és csillós egysejtű szervezet, a szervesanyag lebomlás folyamatának haladását jelezve. A bevezetéstől kb. 1,5 km-re vett minta mikroszkópos képe az előzőhöz hasonló volt, a poliszaprób indikátorok megtalálhatóak voltak, több állati ostoros és csillós szervezet jellemezte, mellette már 1-2 kovamoszat faj is nagyobb számban volt jelen, a bomlási folyamatok előrehaladását jelezve. (21. ábra) 21. ábra: Poliszaprób indikátorok a befogadó vízében, a bevezetés alatti helyeken További élőlénycsoportok vizsgálata feleslegesnek bizonyult a makroszkópikus és a planktonikus kép alapján, ami egy telepen belüli oxidációs árok képének felelt meg. A vízben sínylődő magasabbrendű növényeken vastagon állt az eleveniszap és a lerakódott üledék. Összefoglalás Tapasztalataink alapján a kisebb felszíni vízfolyások esetében a bevezetett szennyvíz nem megfelelő minősége valós kockázatot jelent a vizek ökológiai állapotára nézve, és veszélyezteti a VKI céljainak elérését. Az ADUKÖVIZIG területén lévő szennyvíz telepek esetében elmondható, hogy a probléma nem csak az említett néhány telep esetében áll fenn. Fokozottan jelentkezik azokon a helyeken, ahol a telep a kibocsátási határértékeket nem tudja tartani. A telep üzemeltetése során bekövetkező kisebb-nagyobb haváriák a vízfolyás élővilágát felborítják, annak ökológiai állapotát maradandóan rontják. A mesterséges csatornák esetében meg kell említeni azt a tényt is, hogy a kialakult állapotok a funkciónak való megfelelelés ellen hatnak, és jelentős nehézségeket okoznak a vízfolyások fenntartása során. A vízgyűjtő gazdálkodási tervezés során jelentős hangsúllyal szerepeltek ezek a problémák, és az intézkedési lehetőségek között megjelenik a kibocsátási határértékeknek a vízfolyások