A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

6. szekció: Területi vízgazdálkodás - Dr. Varga György (VÍZ-SZK Mérnökszakértői Kft.): Egy Duna-Tisza csatorna változat koncepciója

2 - A DTCS a cíz szivárgása és az öntözővíz révén emeli a talajvíz szintjét. - A Homokhátság talajvíz utánpótlása min 30-50 m

3

/s vízhozamú csatornát igényel,

amely lehetővé teszi a hajózást. - A FAO félsivatagi területnek nyilvánította a Homokhátságot. - Homokhátság területén az 1960 évi 612 ezer főről 2002-re 587 ezer főre csökkent a

népesség. - A Homokhátságon a hetvenes évektől tartósan csökken a talajvíz szintje. A csapadék

évi mennyisége 100 év átlagában 80-100 mm-el csökkent, miközben jelentősen megnőtt

a vízfogyasztás. 2009-ben az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete

(Kecskemét) megbízására 14 szerző készített tanulmányt a Duna-Tisza Csatornára (DTCS),

illetve a Homokhátságra. Konkrét nyomvonalat csak én dolgoztam ki 8, mivel a vízienergia

számítása csak ennek alapján volt lehetséges. Jelen dolgozatban az energia mérleg nem szerepel, az a 11-ben található. A 14 dolgozat megbeszélésére 2009.10.27-én került sor Kecskeméten. A K+F munkát Dr.

Csatári Bálint koordinálta. 3. STRATÉGIAI VÁZLAT A Kecskeméten kiosztott vázlat néhány gondolata (főleg a vizes témák) a következők: I. Mit tudunk? - A Duna-Tisza közét számos természeti, környezeti, gazdasági, települési tényezőt

illetően igen kedvezőtlen változások jellemzik. - Csökken a talajvíz szintje. - Pusztulnak a tanyák. - Nincs komplex szemléletű, hosszú- és középtávú tervezés, pl. vízgyűjtő-terület

tekintetében. - Nincs „gazdája”, illetve szakszerűen működő intézménye a területnek. - Jelenleg nincs egyetlen tényező sem, ami önmgában indokolná a DTCS beruházás

közeli megkezdését. - A távlati csatorna megvalósulása előtt meg kellene oldani: a tisztított szennyvizek

hasznosítását, a csatornák és zsilipek felújítását, a természetvédelmi igényeket kielégítő

vízpótlást, a felszín alatti vízkészlettel való gazdálkodás szabályozását. - Az eddig készített tervek nincsenek összehangolva.