A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

6. szekció: Területi vízgazdálkodás - Szalai József (VITUKI Nonprofit Kft.): Magyarország síkvidékei talajvízhelyzetének alakulása a 2007-2009. közötti időszakban

6 2008-ban emelkedő és süllyedő vízszintekkel jellemezhető időszakok váltották egymást. A 2007 végén kezdődött emelkedés 2008-ban, január elején folytatódott, azonban a hónap

végétől márciusig csökkent a vízszint. A március-áprilisi emelkedés után kialakult

maximumot a nyár elején ismét csökkenés követte. Júliusban az újabb jelentősebb emelkedés

után mért vízszintek megközelítették a maximumot. A nyár második, illetve az őszi időszak

első felében talajvízszint-csökkenést alakult ki az észlelőkút térségében. Novembertől

azonban ismét a készlet gyarapodása figyelhető meg. 2009. első negyedéve az előző évekénél

változatosabb, emelkedést és süllyedést mutató rövidebb időszakokkal tagolt volt. Az éves

maximumot április első napjaiban mérték, amit a minimum kialakulásának időpontjáig – augusztus végéig – többé-kevésbé egyenletes süllyedés követett. 2009. október elejétől a

vizsgált időszak végéig - 2010. március – ellenben 220-230 cm-t emelkedett az észlelőkút

vízszintje. A Körösök vidékén a felszíni vizek hatása elsősorban a vízfolyásokhoz közelebbi kutak

esetében jelentkezhet. A levonuló árhullámok gyors vízszint-változásokat okozhatnak ezekben

az észlelőkutakban. A felszíni vizek által közvetlenül nem befolyásolt állomások menetvonala lassú, kiegyenlített változást mutatott. A 002661., Berekböszörmény észlelőkút környezetében a talajvízszint az elmúlt két évben kevésbé változékonyan alakult. 2007-ben a január végéig,

február elejéig bekövetkezett kisebb csökkenést hasonló emelkedés követte. A márciusban

kialakult maximum után monoton csökkenés jelentkezett, ami szeptemberben lefékeződött. A

negyedik negyedévben alig változott a talajvízszint az észlelőkútban. (5. ábra). 2008-ban, az első félévben 10-20 cm-es emelkedés mutatkozott, amit a második félévben monoton csökkenés

követett. A mérési adatok tanúsága szerint a térségben az elmúlt két évben közel 80 cm-t csökkent a talajvízszint. 2009-ben a talajvízszint-változás jellegét és eredményét tekintve a

2008. évi vízjárásra hasonlít. Az április elejére kialakult maximum hasonló értékű, mint egy

évvel korábban. Az október elejéig tartó süllyedés után a 2008. évinél mintegy 20 cm-rel alacsonyabb minimumot mértek. (A 2007. január – 2009. október közötti időszak trendjellegű

süllyedéssel jellemezhető.) 2009. novemberétől 2010. első negyedéve végéig közel 70 cm-t emelkedett a talajvízszint az észlelőkút környezetében. A Körös-Maros köze területén a talajvízjárás 2007. és 2008. évi menete többé-kevésbé

szabályos volt: az éves maximumok a második negyedévben alakultak ki, a minimumokat

pedig nyár végén, ősz elején mérték. A 2007-2009. közötti időszak további jellemzője, hogy a

talajvízszint alakulása trendjellegű süllyedést mutatott. (Az utóbbi fél-háromnegyed év

csapadékosabbá válása azonban markáns változást hozott.) A 2008-ban kezdődött emelkedés

2009. első negyedéve végéig folytatódott. A 2008. évi maximumot március legvégén, április

legelején mérték. A tavaszi-nyári időszakban monoton csökkenés figyelhető meg az október

végén, november elején mért minimumok kialakulásáig. A negyedik negyedévben jelentős, 50-75 cm, helyenként 100 cm-t elérő emelkedés alakult ki. A Maros hordalékkúpján – a kedvezőbb hidrogeológiai adottságok miatt – környezetétől kissé

eltérően alakult a talajvízjárás: mindhárom vizsgált évben a jellegzetes feltöltődés-kiürülés

jelleget mutatta, azonban a menetgörbén jól felismerhetők a levonuló árhullámok, illetve a

határon túlról, a felszín alatt érkező utánpótlódás hatása. 2007-ben az év elején a terület

legtöbb kútjában magasabb vízszintet mértek, mint az év végén. 2008-ban éppen fordítva

történt, az év végén magasabb volt az észlelőkút vízszintje, mint az év elején. 2009-ben az első félévi számottevő emelkedést a második félévben markáns süllyedés követte, ezért az év

végén mért talajvízszint 40-50 cm-rel alacsonyabb volt, mint az év elején. Az utóbbi két év

összehasonlítása mégis kisebb pozitívumot eredményez, ugyanis a 2009. évi átlag az

észlelőkutak jelentős részhalmazában magasabb volt a 2008. évinél.