A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
6. szekció: Területi vízgazdálkodás - Szalai József (VITUKI Nonprofit Kft.): Magyarország síkvidékei talajvízhelyzetének alakulása a 2007-2009. közötti időszakban
3 talajvízállású területeken (pl. 004486., Kisvárda észlelőkút környezete, 2. ábra), majd az ősz második felében, november-decemberben az alacsonyabb talajvízállású területeken is kisebb emelkedés mutatkozott. Hasonló vízjárást mutattak a 001607., Nyíregyháza észlelőkút mérési adatai is, azonban a csapadékok hatására a kisvárdai észlelőkút környezetében megfigyelthez hasonló változások nem alakultak ki (2. ábra). A tájegység északi peremén elhelyezkedő 001560., Záhony észlelőkút környezetében a mélyen elhelyezkedő talajvízszint menete „szabályos”: a márciusi maximumot november közepéig csökkenés követte, majd ismét emelkedni kezdett a vízszint (1. ábra). 2008-ban a talajvízszint emelkedése többnyire az év elején megkezdődött, azonban egyes körzetekben az év első hónapjaiban stagnált, illetve néhol tovább süllyedt. A tavaszi legmagasabb vízszintek a kevésbé mély helyzetű talajvíztükörrel jellemezhető térségekben április végén, illetve májusban alakultak ki. Júliusban, illetve augusztusban újabb, többnyire a tavasszal mért legmagasabb vízszinteket meghaladó maximum jelentkezett. 2009-ben a májusi maximum kialakulásáig közel egyenletes emelkedést mutatnak a mérési adatok. A későtavaszi-nyári időszakban az ősz elejéig azonban monoton csökkenés figyelhető meg. A térségben a minimumot október végén, november elején mérték. A negyedik negyedévben számottevő változás nem következett be. 2010. év első negyedévében azonban 100 cm-t meghaladó emelkedést mutatnak a mérési adatok. A 004486., Kisvárda észlelőkút menetgörbéje jól mutatja a csapadékból történő beszivárgás hatását (2. ábra). A vizsgált időszak elején, 2007-ben az észlelőkút környezetében 100-170 cm között változott a talajvízszint. 2008-ban és 2009-ben - a csapadékhatás okozta „tüskék” ellenére – számottevő változás nem mutatkozott a talajvízjárásban. Lineáris trendvonalat illesztve e két év idősorára enyhe csökkenés mutatkozik. A 2009. őszi, majd a téli és tavaszi csapadékok hatására az utóbbi fél évben enyhe emelkedő, trendjellegű változás figyelhető meg. A kedvező hidrogeológiai adottságok következtében a vízjárás élénkebbé vált. A 001607., Nyíregyháza észlelőkút vízjárását – bár hasonló terep alatti mélységben helyezkedik el a talajvízszint mindkét térségben – kevésbé módosítja a csapadék (2. ábra). A vizsgált időszakban határozottabb maximum- és minimum-értékek csak 2007-ben és 2008-ban mutatkoztak. A 2008. január – 2009. július közötti időszakban 150 cm terepszint alatti mélységben ingadozott a talajvízszint. A maximum kialakulásának időpontja 2007-ben és 2009-ben is márciusban volt. A minimum 2007-ben július végén - augusztus elején, 2009ben pedig augusztus végén volt. 2009. augusztus végétől 2010. első negyedéve végéig – kisebb emelkedésekkel-süllyedésekkel élénkítetten ugyan, de – közel 80 cm-t emelkedett a vízszint. 2. ábra: A 004486., Kisvárda és a 001607., Nyíregyháza észlelőkutakban mért talajvízszintek A Hajdúság területén 2007-ben a legmagasabb talajvízszinteket jellemzően márciusban és áprilisban mérték. A tájegység északi részén létesített 002577., Hajdúnánás észlelőkútban a március-május közötti időszakban mérték a legmagasabb talajvízszinteket. A nyári
