A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

6. szekció: Területi vízgazdálkodás - Békési István - Kováts Ferenc - Váradi Balázs (KÖTIKÖVIZIG): Vízgazdálkodási reform a Mesterszállás-Bartapusztai belvízöblözetben

14  A kisvízi víztükör szélessége – a fejlesztés után – a jó állapot követelményeinek eleget

fog tenni és a beavatkozások során sem változik az értéke.  Kisvízi vízmélységre az adott szakaszon a rekonstrukciós munkák után a jó állapot

követelményei teljesülnek, a torkolati szakaszon jellemzően a mederben hasznosítható

vízkészlet marad vissza.  Csökken a belvízzel borított napok száma, illetve a vízborítottság mértéke.  A területre hulló csapadék egy részének helyben tartásával mérséklődik az aszályos

napok száma.  A területen kialakulnak az öntözéses gazdálkodás feltételei.  Hatékonyabb földhasználat.  A projekt megvalósulásával a Mesterszállás-Bartapusztai belvíz öblözetben

létrejönnek a korszerű belvízgazdálkodás műszaki feltételei, melyek a többlet vizek

(belvíz) kártételei mellett a vízhiányos időszakok (aszály) kártételeinek enyhítésére is

alkalmasak. Rövidtávon csökkenő kártérítési igényekkel és növekvő termelési

potenciállal, közép és hosszútávon a térség vonzerejének növekedésével, a

foglalkoztatottság bővülésével lehet számolni.  Az üzemeltetési költségek csökkennek, a fenntartási költségek várhatóan változatlan

szinten maradnak, esetleg kismértékben emelkednek, a megépült új szerkezeti elemek

(műtárgyak, vízvisszatartási lehetőségek) azonban a pótlási költségekben jelentős

megtakarítást eredményeznek.  A KÖTI-KÖVIZIG kezelésében van a Magyar Állam tulajdonát képező övárok

rendszer és a műtárgyak. A fejlesztés megvalósulása esetén a szivattyúzási költségek

jelentősen csökkennek. A belvizek gravitációs elvezetésével csökken a rendszer

szerves anyag terhelése, ezáltal az eutrofizációs folyamatok lelassulnak. Mindezeken

kívül hasznosítható vízkészletet biztosít (kiöntözhető víz), ezáltal a hasznosításban és

a költségviselésben is partner érdekelteket teremt.  A Mezőtúr-Tiszazugi VGT kezelésében lévő belvízcsatornák elsősorban a

mezőgazdasági területekről vezetik le a belvizet. Az övárok rendszer elvezetési

kapacitásának javulása egyidejűleg a mezőgazdasági vízelvezető rendszerek elvezetési

idejének rövidülésével jár, lehetővé téve ezzel a csatlakozóművek fejlesztését. Az

EMVA keretében a Vízgazdálkodási Társulat pályázatot készül benyújtani a

Harangzugi-főcsatorna meghosszabbítás és mellékágai H-1, H-6 Kuncsorbai H-8, H8-1, H-1, H-6-1, Szt 1-1, Kc4-1, Kc4-2 üzemközi csatornák és a Kuncsorbai átemelő

megépítésére. A felsorolt fejlesztéseknek, illetve azok pályáztatásának feltétele, hogy

a Nagykunsági főcsatorna övárok fejlesztések megtörténjenek.  A külterületi hatásokat tekintve a vízvisszatartások és más rendszerbe való átvezetések

és betározások elősegítik a vízkészletek növekedését. Ennek megfelelően az a

vízkészlet, amely eddig beemelésre került a Nagykunsági-főcsatornába és költségként

jelentkezett, hasznosítható vízkészletté válik.  A Mesterszállás – Bartapusztai öblözet a Hortobágyi Nemzeti Park illetékességi területén fekszik. A projekt megvalósulása számos, az ökológiai értékeket gazdagító,

az őshonos élővilág számára életteret nyújtó vizes élőhely kialakítását alapozza meg.