A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

6. szekció: Területi vízgazdálkodás - Békési István - Kováts Ferenc - Váradi Balázs (KÖTIKÖVIZIG): Vízgazdálkodási reform a Mesterszállás-Bartapusztai belvízöblözetben

8 Az NK övárok rendszer összegyűjti a Nagykunsági-főcsatornából kiszivárgó vizeket illetve

a 2000-2006 között kiépített tábla csatornák által a mellettes területek csapadékvizeit, és

elvezeti az átemelő szivattyútelepekhez, melyek beemelik a Nagykunsági-főcsatornába.

Jelenleg 8 szivattyútelep működik a projekt területén. A fejlesztés elmaradása esetén a hatásterületen stagnál az előállítható érték nagysága, szinten

marad, vagy emelkedik a belvízkár mértéke, az üzemeltetési költségek növekednek. Nem teljesülhet az a cél, hogy a Harangzugi-főcsatorna mint erősen módosított víztest és a

Nagykunsági-főcsatorna, mint mesterséges víztest jó ökopotenciállal rendelkezzen 2027-re. A Nagykunsági-főcsatorna szerves- és veszélyes anyag terhelése a rendszer kiépítetlensége miatt

nőni fog. Az övárok vizeinek szivattyús bevezetésével növekszik az Nagykunsági öntözőrendszer N és

P terhelése, ezáltal az eutrofizációs folyamatok felgyorsulnak. A helyi gazdaság teljesítőképességének csökkenése feléli a fejlődéshez szükséges még

meglévő erőforrásokat, a térség hátrányos helyzete konzerválódik. A mai gazdasági és természeti rendszerek a klimatikus viszonyoktól való sérülékenységük

következtében kialakuló károk miatt csak jelentős állami kárenyhítés mellett tarthatók fenn.

Mindezzel egy kedvezőtlen vízháztartási rendszert konzerválnánk, amely hosszú távon nem

költséghatékony megoldás. A vízgyűjtő terület tervezett vízgazdálkodási fejlesztései (kül- és belterületen egyaránt) a

megfelelő befogadó képesség hiányában elmaradnak. 3. Műszaki ismertetése 3.1. Harangzugi I főcsatorna mederfejlesztése 3.1.1. Műszaki leírás A vízgyűjtőn keletkező kül-, és belterületi felszíni és csapadékvizek, valamint tisztított

szennyvizek a Harangzugi I. belvízcsatornán a Harangzugi Holt-Körösbe jutnak, melyből

gravitációsan a Hármas-Körös 37+093km szelvényében lévő zsilipen vagy magas Hármas Körös vízállás esetén a 2,1 m3/s kapacitású szivattyútelepen keresztül jutnak a főbefogadóba. A mederfejlesztés és vízszintesés növelése egyrészt csökkenti az időszakosan visszatérő

belvizek kártételeinek mértékét, másrészt a megemelt tározási vízszint következtében megnő

a mederben tározható vízmennyiség, ezzel jelentős torkolati szivattyútelepi átemelési költség

takarítható meg. Ez a megnövekedett vízmennyiség a területen gazdálkodók termelési

biztonságát is növeli. A Harangzugi I. belvízcsatorna térségében keletkező bel-és csapadékvizek megtartásával - a természet közeli vízgazdálkodási szemlélettel - megteremtődik a harmónia a

belvízgazdálkodás és a táji értékek, az őshonos állat - és növényvilág, a vízi ökoszisztémák

elégséges életfeltételeinek fenntartása között. Ez a harmónia jótékony hatással lesz a térség

hagyományos településszerkezetére, és az itt élőkre is. A belvízcsatorna rekonstrukciója és

egyben a vízgyűjtő problémái csak abban az esetben oldhatók meg, ha a különböző szakaszok

egymással összhangban kerülnek fejlesztésre. Az elkészített hidraulikai vizsgálat szerint a 25l/s -os vízszállítási kapacitási értékekre való

kiépítést és a meglévő 4 cm/km fenékesés helyett 8 cm/km-es fenékesés kialakítását céloztuk

meg. Ebben a változatban azzal számolunk, hogy mértékadó helyzetet meghaladó