A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
6. szekció: Területi vízgazdálkodás - Békési István - Kováts Ferenc - Váradi Balázs (KÖTIKÖVIZIG): Vízgazdálkodási reform a Mesterszállás-Bartapusztai belvízöblözetben
5 1.4. Természeti környezet bemutatása A fejlesztéssel érintett terület a VKI 2005. évi jelentése alapján, a Duna részvízgyűjtőjén helyezkedik el; a Tisza tervezési részegységéhez, ezen belül a 2-18 Nagykunsági alegységhez tartozik. Kijelölt víztest azonosító kódja (VOR kód): Nagykunsági Főcsatorna AEP-834 Harangzugi I főcsatorna AEP 566 A fejlesztés vízgazdálkodási egységben mért célterülete a Harangzugi I főcsatorna és Nagykunsági-főcsatorna övárok rendszere. A fejlesztés által érintett terület teljes egészében a Hortobágyi Nemzeti Park illetékességi területén található. Az érintett területen sem Tájvédelmi Körzet, sem Természetvédelmi Terület nem található. A csatornák nyomvonalán Natura 2000 által érintett terület nincs; ökológiai folyosókat nem érint. 1.5. Gazdasági-társadalmi jellemzők 1.5.1. Demográfiai helyzet, társadalmi jellemzők Sor- szám Település neve Belterület (ha) Közigazg.ter. (km 2 ) Népsű rűség (fő/km 2 ) Lakos szám (fő) 1. Örményes 124 34,13 33,46 1122 2. Kuncsorba 101 33,63 19,5 656 3. Kétpó 68 66,76 10,85 725 4. Mezőhék 37 89,82 3,74 337 5 Mesterszállás összesen 330 224,34 2840 Demográfiai adatok az érintett településeken A településekre jellemző, hogy az 1970-es évekig növekvő volt a lélekszám. Ekkor elindult egy lassú csökkenés. A csökkenés elsősorban a külterületek elnéptelenedéséből ered, amely részben az elvándorlási folyamatot jelzi, részben a községekbe történő beköltözés következménye. A térségben található települések falusias jellegű kistelepülések, jellemzőjük a fejletlen vállalkozói infrastruktúra, nincsenek beépíthető iparterületek, alacsony színvonalúak a vállalkozásösztönző szolgáltatások, a településeken élők rossz szociális helyzetűek, és többnyire alacsony iskolázottság jellemzi őket, mely tényezők mind a térség leszakadásának kiváltói, együttesen rontják a térség népességmegtartó erejét. A települések környezeti körülményeinek javításával, az infrastruktúra kialakításával, az életfeltételek javításával a népesség helyben maradását lehet elősegíteni. 1.5.2. Gazdasági jellemzők A Mesterszállás- Bartapusztai belvízöblözetben lévő települések periférikus helyzetben vannak, 15-25 km távolságban a nagyobb központoktól. Tartósan egyoldalú gazdasági szerkezetük, rossz közlekedési adottságaik miatt kedvezőtlen helyzetű települések.
