A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

6. szekció: Területi vízgazdálkodás - Békési István - Kováts Ferenc - Váradi Balázs (KÖTIKÖVIZIG): Vízgazdálkodási reform a Mesterszállás-Bartapusztai belvízöblözetben

3 A jelenlegi belvízelvezető főművek (belvízcsatornák, szivattyútelep, műtárgyak) kiépítése,

bővítése nagyjából az 1970-es évek végére megtörtént. A Harangzugi I. főcsatorna jelentős rekonstrukciós munkái: a 90-es évektől. 1998. év 4+703-19+863fm szakasz szelvény bővítése, műtárgyak keresztmetszetének

növelése (1,0 m). 2001-2003 év között megépült és a Harangzugi I-es főcsatornára lett rákötve a Harangzugi

meghosszabbítás, mely Kuncsorba és Kétpó belterületét is mentesíti a káros vizektől. A csatorna kettőshasznosításúvá, 1992-től, a kétpói lineárok megépítésétől vált. A Kiskörei Vízlépcső 1960-as évek végén kezdődő építési munkáival párhuzamosan

megindultak az ehhez tartozó Nagykunsági öntözőrendszer, tervezési, illetve kivitelezési

munkálatai is. A kivitelezési munkák 1967-ben kezdődtek, és 1987-ben fejeződtek be. A Nagykunsági-főcsatorna két oldalán épült övárok rendszer célja egyrészt a csatornából

kiszivárgó vizek összegyűjtése és elvezetése, másrészt a kísérő változó szélességű, átlagosan

2 km mezőgazdasági művelésű terület felszíni csapadékvizeinek összegyűjtése és elvezetése

volt. Az övárok rendszert és az üzemközi csatornákat úgy tervezték, hogy az övárkok

alkalmasak legyenek a belvizek befogadására, az üzemközi csatornák pedig az övárkok vizeit

vezetnék el. Befogadóként a Harangzugi belvíz főcsatorna lett meghatározva. Az eredeti tervek azonban nem valósultak meg, sem az összekapcsolódást biztosító üzemközi

csatornák, sem a Harangzugi főcsatorna 63/b öblözeti szakasza nem épültek meg. 1973. évi tanulmányterv átnézetes helyszínrajza 63/b 1987-ben az övárok rendszer és kísérősávban megjelenő csapadékvizek elvezetésére egy

koncepció terv készült. A tervezet meghatározta a kísérősáv vízgyűjtőjének határait, az

elvezetendő vízmennyiséget és vizsgálta az elvezetés lehetőségeit (befogadó, átemelő). Az

övárok rekonstrukció a koncepció terv alapján teljes hosszban elkészült de az üzemi és az

üzemközi csatornák ismételten elmaradtak. Jelenleg a Nagykunsági-főcsatorna II. és III. számú bögéjében 8 db szivattyútelep üzemel. 1.3. Az öblözet jellemzői A Mesterszállás-Bartapusztai öblözet területe , jellemzően árvízvédelmi töltéssel védett

síkvidéki terület. A csatornák esésére - vízrendezési szempontból - a síkvidéki jelleg dominál.

Az öblözet teljes egészében mélyártér, tehát mértékadó árvízszint alatt fekszik. Az öblözet összterülete: 380,4,6 km

2

.