A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
6. szekció: Területi vízgazdálkodás - Békési István - Kováts Ferenc - Váradi Balázs (KÖTIKÖVIZIG): Vízgazdálkodási reform a Mesterszállás-Bartapusztai belvízöblözetben
1 VÍZGAZDÁLKODÁSI „REFORM” A MESTERSZÁLLÁSBARTAPUSZTAI BELVÍZÖBLÖZETBEN Békési István – Kovács Ferenc – Váradi Balázs Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 1. Bevezetés Széchenyi: " A vizek szabályozásának fő célja nem csupán az ártól való megszabadulás, hanem és végeredményben főleg az, hogy a mederbe szorított víz fölöslegét alkalmas csatornákon oda lehessen vezetni, ahol, és amikor arra szükség van. A dolgozat címében a belvízreform szó nem igazán reformot jelent, hiszen a vízszabályozás kezdetekor már felismerték a vízzel való gazdálkodás jelentőségét és szükségszerűségét.A reform szó jelentése ebben az esetben: vissza a XIX.század második felében lefektetett elvekhez, alapokhoz. A területi vízgazdálkodás sajátságos eredménye volt hazánkban a vízrendezés és az öntözés szétválasztása. Az, hogy melyik mikor kapott nagyobb prioritást, azt mindig az időjárási szélső helyzetek határozták meg (lásd rövid történeti áttekintés). A belvíz és az öntözés külön kezelésével egy sajátságos magyar belvízrendezési és öntözéses gazdálkodási fogalom rendszer jött létre, melyet a kor túlhaladott. A vízrendezési munkák célja és megvalósítása minden időben a társadalmi elvárásokhoz és igényekhez alkalmazkodott. Elmondható ez a közel múltnak számító időszakra is, amikor a mezőgazdaság nagyüzemi feltételeinek megteremtése volt a cél, és a gépesítés igényeinek megfelelően sok esetben a természetestől eltérő vonalvezetéssel alakították ki a nagyszelvényű belvízcsatornákat, vízfolyás medreket. A KÖTIKÖVIZIG 2006-ban a térség harmadik legnagyobb belvízvédekezése után fogalmazta meg azt a koncepcióját, amely a Harangzugi-főcsatorna mederfejlesztésével és rekonstrukciójával valamint a Nagykunsági-főcsatorna övárok rendszerének átalakításával megteremti a belvízgazdálkodás és a környezetharmónikus vízgazdálkodás feltételeit a Mesterszállás-Bartapusztai belvízöblözetben. 2008 évben A Harangzugi főcsatorna mederfejlesztése és rekonstrukciója, 2010-ben Nagykunsági főcsatorna övárok rendszerének rekonstrukciója címmel dolgoztunk ki pályázati anyagot. 1.1. Az érintett terület közigazgatási lehatárolása; földrajzi egységek A fejlesztéssel érintett terület vízgazdálkodási szempontból a 63. számú MesterszállásBartapusztai belvízrendszerhez tartozik, melynek vízgyűjtő területe 398,4 km 2 . A belvízrendszert É-on a Törökszentmiklós-Karcag vasútvonal, K-en a 62. számú TúrkeveMezőtúri belvízrendszer, D-en a Hármas-Körös jp.-i töltése, Ny-on pedig a 64. számú Fegyvernek-Szajoli, és a 66. számú Hármas-Körös jobb parti belvízrendszerek határolják. A fejlesztéssel érintett terület az Észak-alföldi régióhoz és azon belül a mezőtúri és törökszentmiklósi kistérséghez tartozik.
