A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
6. szekció: Területi vízgazdálkodás - Dr. Konecsny Károly (OKTVF): A kisvizek hidrológiai statisztikai értékelése a Fekete-Körös folyó alsó közös román-magyar szakaszán
7 3. táblázat Az évi minimális napi közepes vízhozamok és fajlagos vízhozamok a Fekete-Körös két szelvényénél Időszak Évek száma Q m min d /év /q m min d Q m min d aa / q m min d aa C v C s Kisvízhozamok (m 3 /s) valószínűsége ( Q p% ) / Fajlagos lefolyások (l/s km 2 ) valószínűsége q p% 80% 90% 95% 97% FeketeKörös Nagyzerind 195 2197 7 2 6 0,450/1952 2,30 0,75 1,17 0,903 0,627 0,472 0,402 0,11 0,58 0,22 0,16 0,12 0,10 19 7 82007 30 0,580 /19 80 2,94 0,64 0,80 1,36 0,946 0,682 0,532 0,14 0,74 0,34 0,24 0,17 0,13 195 22007 5 6 0,450/1952 2,64 0,69 0,98 1,15 0,782 0,581 0,472 0,11 0,66 0,29 0,20 0,14 0,12 FeketeKörös SarkadMalomfok 195 0197 7 30 0,430/1952 2,84 0,65 1,30 1,29 0,883 0,625 0,477 0,10 0,66 0,30 0,20 0,14 0,11 19 7 82007 2 8 0,830/2000 4,19 0,46 0,60 2,55 1,88 1,40 1,09 0,19 0,97 0,59 0,44 0,32 0,25 195 02007 5 8 0,430/1952 3,54 0,56 0,90 1,85 1,26 0,864 0,626 0,10 0,82 0,43 0,29 0,20 0 ,14 q m min d - - sokévi minimális pillanatnyi fajlagos vízhozam; q m min d aa - évi minimális fajlagos vízhozamok sokévi közepes értéke; C s -aszimetriai tényező; q p% , - adott valószínűségű fajlagos kisvízhozam A folyószakaszon eddig észlelt legkisebb vízhozamok a természeteshez közeli vízjárású időszakban, 1950-1979 között következtek be. Az utóbbi évtizedekben jellemző befolyásolt vízjárás idején (19782007) ezek a kisvízhozamok nagyobbak lettek. Az időbeni meredek növekedési tendenciát szemléltetik a bemutatott idősor grafikonok és az ezekre meghúzott lineáris trend vonalak (6. ábra). 0 2 4 6 8 10 12 195419641974198419942004 Q(m3/s) Qmin Qnapi köz min Lineáris (Qnapi köz min) Nagyzerind 0 2 4 6 8 10 12 195019601970198019902000 Q (m3/s) Qmin Qnapi köz min Lineáris (Qnapi köz min) Sarkad-Malomfok 6. ábra Az évi minimális napi közép vízhozamok és a pillanatnyi évi minimális vízhozamok alakulása a Fekete-Körös Nagyzerind (1954-2007) és Fekete-Körös Sarkad szelvényeknél (1950-2007) Ez a számottevő változás elsősorban nem az éghajlati viszonyok (csapadék, evapotranszspiráció) módosulásához köthető, hanem a belvízi csatorna-rendszer kiépítésével, valamint a felszínalatti vízkészletek vízellátási célokra való alkalmazásával, és a folyóba szennyvízként való bevezetésének vízjárásmódosító hatásával magyarázható. A Fekete-Körös Nagyzerind vízmércénél a napi közepes vízhozamok évi minimális értékei 0,470 m 3 /s (1968.VII.13) és 8,04 m 3 /s (1997.X.1XI.) között változtak, Sarkadnál 0,430 m 3 /s (1952.VIII.14,15) és 8,02 m 3 /s (1997.XI.10) között (4. táblázat). Ezek az értékek gyakorlatilag alig térnek el a pillanatnyi évi minimális vízhozamoktól. A feldolgozott minimális napi közép vízhozamok sokévi átlagértéke (Q m min d aa ) Nagyzerindnél 2,85 m 3 /s, Sarkadnál 3,46 m 3 /s. A minimális napi közép vízhozam Nagyzerindnél a téli félévben (X-III.) 0,604 m 3 /s (1952), a nyári félévben (IV-IX.) 0,450 m 3 /s (1952) volt. Sarkadnál a téli félévben 1,69 m 3 /s (1959), a nyári félévben 0,430 m 3 /s (1952). Tekintettel a folyó morfometriai és hidrológiai jellemzőire - az általunk elvárt mértéktől eltérően - a rendelkezésre állt, feldolgozott adatok alapján, a téli félévben a sarkadi szelvénynél 2,8-szor nagyobb a sokévi legkisebb vízhozam, mint Nagyzerindnél. A téli félévi nagyobb különbség döntően a folyón kialakuló jégjelenségek által befolyásolt időszakokban jelenik meg. Oka a két országban alkalmazott észlelési programok és vízhozam feldolgozási módszerek (a téli „k” tényező használata, illetve nem használata) különbözősége. Ezért az egyes kisvízi paraméterekből előállított idősorok értékelését ezen
