A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

6. szekció: Területi vízgazdálkodás - Hernádi Béla - Tóth Katalin (Mátrai Erőmű Zrt.): A bükkábrányi és a németországi Hambach melletti külszíni lignitbányák elővíztelenítési gyakorlatának összehasonlító elemzése

2 A hambachi külszíni fejtés az Alsó-Rajna - medence lignitvagyonára települt, mely a maga 55

milliárd tonnájával a világ egyik legnagyobb lignit előfordulása. Ezen a területen 3 külszíni

fejtés található: az indeni, a hambachi és a garzweileri.[3] Az ezekből kitermelésre kerülő lignit (100Mt/év; 500 évre elegendő) 90%-ából villamos áramot állítanak elő a helyi erőművekben, melyeknek az együttes kapacitása kb. 10.000 MW. A maradék 10%-t pedig ipari üzemek, gyárak használják fel.[4](ld. 2. dia) 2. dia: Hambachi bánya (Google Earth, Birke Bánk fényképe) A bükkábrányi és visontai bányák a Mátra-Bükkaljai lignit előfordulásra települtek. A lignitvagyonuk szerényebb, 1 milliárd tonna de 8-9Mt éves termelés mellett is több, mint 100 évre biztosíthatja a bányászatot és a visontai erőműben az energiatermelést. A visontai erőmű 950MW-os kapacitásával, 17%-os részesedésével Magyarország

második legnagyobb és leggazdaságosabb erőműve. A paksi erőművel együtt az ország

energiatermelésének 2/3-át saját erőforrásból hosszú évtizedekre biztosítani tudja. (ld. 3. dia) 3. dia: Bükkábrányi bánya (Google Earth, Tóth Katalin fényképe)