A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

6. szekció: Területi vízgazdálkodás - Gálné Meggyesi Katalin - Némethné Tóth Katalin (FETIKÖVIZIG): A Tisztaberki-Sár, Tisztaberki Árapasztó, Nagy-Éger és Rozsály-Zajtai csatornák belvízvédelmi problémakörének vizsgálata

5 Ezt a helyszíni bejáráskor láthattuk is, mert a meder a bevezetésig tiszta volt, onnan pedig

gyékénnyel teljesen benőtt. A fennálló problémán segíteni lehet a Tisztaberki-Sár-csatorna nyilvántartási fenékszintre

történő süllyesztésével, nagyobb szelvényű CSOMIÉP TB elemek lehelyezésével, vagy a

jelenlegi fenékszint módosításával, ezzel összhangban a végszelvénybe érkező belvizek

részleges, vagy teljes átterelésével az Árapasztó felé. Minden évben problémát jelent a Romániából érkező, Rozsály községen átfolyó RozsályZajtai-csatorna magas vízállása annak ellenére, hogy1996-ban a csatorna teljes hosszának 2/3án teljes körű fenntartást végeztünk, 2000 óta többször is meg lett kotorva. Évről-évre a

zárógát mögötti vízvisszatartással akadályozható meg, hogy a csatorna Rozsály belterületén

kiöntsön. A csatorna vízelvezető képessége javult, de a térség komplex problémakörének

megoldása után lesz az elvárható színvonalon. A Nagyéger csatornát 2004-ben kotorta meg az Erdőháti Társulat az 5+000 – 7+400 km szelvények között. A Tisztaberki árapasztó torkolatánál lévő mobil szivattyú kapacitás nagyon kevés,

gyakorlatilag nincs hatással a vízszintekre. A Tisztaberki árapasztó, a Nagyéger és a Tisztaberki-Sár vízszintjeit elemezve

megállapítható, hogy szivattyúzási időszakban a Tisztaberki-Sár vízállásától, következésképp

annak teljesítőképességétől függően alakulnak a vízszintek (és a vízszínesések) a Tisztaberki árapasztó teljes hosszában, a Nagyéger és a Rozsály-Zajtai csatornák torkolati szakaszán.

Amikor a Túr folyó gravitációsan tudja fogadni a Tisztaberki árapasztó vizeit (túlnyomórészt

belvízi időszakon kívül), akkor a vízszínesések mindegyik csatornában a Túr felé mutatnak. III.2. Belvízvédekezési tapasztalatok A belvízrendszerben a téli-tavaszi belvizek jellemzőek, de ritkán nyáron is kialakul belvíz.

Legnagyobb belvízelöntések 1940-41-ben, 1967-ben, 1970-ben, 1979-ben és 1999-ben voltak. Az eddigi legnagyobb 1999. évi belvíz alkalmával a csatornák vízállásai elérték a mértékadó

készültségi szintet, március 3-tól kb. március 12-ig - az intenzív felmelegedés okozta gyors

hóolvadás miatt - az összes folyón készültségi szintet meghaladó tartós árhullám alakult ki, a

főcsatornák torkolati zsilipjeit zárni kellett.