A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

1. szekció: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés - Váradi Zsolt - Fehér Gizella (ADUKÖVIZIG): Szennyvíztelepek kibocsátásainak hatása kis vízfolyásokra – tapasztalatok az ADUKÖVIZIG területén

1 SZENNYVÍZTELEPEK KIBOCSÁTÁSAINAK HATÁSA KIS

VÍZFOLYÁSOKRA – TAPASZTALATOK AZ ADUKÖVIZIG

TERÜLETÉN Váradi Zsolt – Fehér Gizella Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés során a vízfolyásokat érő kedvezőtlen emberi hatások

között jelentős szerepet töltenek be a szennyvíztelepek „tisztított” szennyvíz kibocsátásai. A

felszín alatti vizek védelmét szolgáló Szennyvíz-Program hatására egyre szaporodnak a

csatornázott települések, és a kapcsolódó tisztítótelepek alapmegoldásként a közelben lévő

felszíni vízfolyásokat – köztük kis- és időszakos vízfolyásokat is - használják elfolyó

szennyvizeik elhelyezésére, gyakran nem vizsgálva azok állapotát, terhelhetőségét. A

pályáztatási rendszer és a hatósági gyakorlat sem teszi jelenleg lehetővé e vízfolyások

hatékony védelmét. A kialakuló helyzetben a jó állapot/potenciál elérése kétségessé válik. A

dolgozatban a szerzők az ADUKÖVIZIG területén működő szennyvíztelepek befogadóra

gyakorolt hatásáról számolnak be. Bevezetés Az Európai Unió közösségi vízpolitikáját meghatározó 2000/60/EU irányelv, ami a

köztudatba Víz Keretirányelvként (VKI) került be, előírja a felszíni vizek jó állapotának

(illetve mesterséges és erősen módosított víztestek esetében jó potenciáljának) elérését. A

vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés során az egyes víztípusokra kidolgozták a víztestek jó ökológiai állapotának/potenciáljának követelményeit, mind a biológiai, mind a fizikai kémiai

komponensekre. A tervezés során elvégzett állapotértékelések alapján bebizonyosodott, hogy ökológiai szempontból Magyarország felszíni víztestjeinek jelentős része (51%) nem felel meg e követelményeknek, és számos víztest esetében nem állnak rendelkezésre értékelhető

adatok (a víztestek 39%-a). A nem megfelelő állapot okainak meghatározásakor sokszor jelent meg a vizeket érő szerves- és tápanyagterhelés, ami többek között a jól azonosítható

pontszerű szennyező források (pl. kommunális és ipari szennyvíz-kibocsátók, használtvízbevezetések), illetve mezőgazdasági, települési diffúz szennyezések hatására vezethető vissza. A települési szennyvizek összegyűjtésének és tisztításának mértéke a futó Szennyvíz-Program következtében rohamosan nő az ország területén. Kimutatható eredményei vannak a

programnak ott, ahol a tisztítatlan szennyvíz eddig közvetlenül terhelte a felszíni

vízfolyásokat. Hasonlóan eredményes a felszín alatti víztestek állapotának megőrzése, javítása

szempontjából akkor, ha az eddig ellenőrizetlenül szikkasztott szennyvizek kimutathatóan

terhelték a talajvizeket. Azonban a felszíni befogadóba bevezetett tisztított szennyvizek esetében, főleg a kis vízfolyások, időszakos vízfolyások esetében már nem ilyen egyértelmű a

helyzet: a bevezetett tisztított szennyvíz még a jelenleg érvényes határértékre való tisztítás

után is olyan terhelést okozhat a befogadónak, hogy annak VKI szerinti jó állapota a

bevezetések változatlanul hagyása mellett nem lesz biztosítható. Erre már a VKI

bevezetésének előkészítő fázisában rámutattak a szakértők (CLEMENT 2007). És akkor még nem beszéltünk a nem megfelelő tisztításról… Módszerek Az ADUKÖVIZIG működési területén számos olyan mesterséges, vagy erősen módosított

kategóriába sorolt kis vízfolyás található, amit a környező települések – jobb befogadó nem

lévén – tisztított szennyvíz befogadására használnak. Az újabb – tervezés, engedélyezés,