A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
6. szekció: Területi vízgazdálkodás - Felkai István (KÖTIKÖVIZIG) - Felkai István Ottó (NYME): A töltesállékonyságot veszélyeztető élőhelyek a vizgazdálkodásban
A probléma itt is az, hogy a járatok utat nyitnak a víznek a töltéstestbe. Nem történt felmérés a jelenséget illetően, és feltárás sem. Éppen ezért nincsenek pontos adatok a járatrendszer hosszát, illetve mélységét illetően. Nem tudni mennyire nyúlnak be a töltéstest alá. Az 1995-ös járatfeltárás esetében hozzávetőlegesen 17-18 méternyire nyúltak be a járatok a töltés irányába. Jelen esetben ez nem okozna nagy gondot, hisz a legközelebbi bejárat is nagyjából 50 méterre van a töltéskorona vonalától. Tehát ha a kotorék hossza a fent említetthez hasonlóan 20 méter körüli, akkor még csak a töltéslábat közelíti meg. (6. kép) 6. kép. A helyszín és a kotorék egyik bejárata Viszont az hogy a mentett oldalon, ugyanazon magasságban nincs talaj az nagyobb problémát jelent, mivel így maga a töltéstest ázhat át a járat miatt. A talaj löszös-agyagos hordaléktalaj, mely sajátos rétegződésben helyezkedik el, jó élőhelyet nyújtva így a borznak. Egyetlen veszélyt az árvizek jelentenék a borznak, de a terület sajátosan magasabb fekvéséből adódóan csak általában a másodfokú árvízvédelmi készültség elrendelésekor jelenik meg a víz az említett területen, tehát egy kisebb árvíz idején a terület szárazon marad. Összességében elmondható, hogy a borzok a jövőben is fognak problémát jelenteni az árvízvédelmi töltések esetében. A már említett fokozatos terjeszkedésük folytán újabb és újabb területeken fognak megjelenni, újabb és újabb élőhelyeket fognak benépesíteni előre láthatólag, főként az Alföldön. És mivel a gátak számukra optimális élőhelyet biztosítanak, egyre gyakrabban kell majd számolni megjelenésükkel ezek esetében. Ez viszont fokozott figyelmet igényel a szolgálatot teljesítő gát és csatornaőröktől, hogy a jövőben is elkerülhessék az ebből származó nagyobb gondokat, esetleges katasztrófákat. A kellő időben észlelt járatrendszer és a szakszerű feltárás valamint helyreállítás megelőzheti a gátak jelentősebb károsodását.
